„Ez reménynyel tölt el, hiszen ha idén egyetlen magyar gyermekkel még nem lehetett újabb magyar tannyelvű első osztályt indítani, jövőre már minden bizonynyal újra lesznek Gyulafehérváron magyar elsősök” – fejtette ki az Eklézsiának Gudor András gyulafehérvári református lelkész. A fehérvári szórványközpont létrehozását kezdeményező és hívei segítségével kivitelező lelkipásztor reméli, hogy nem kell majd győzködni a szülőket: írassák magyar tannyelvű osztályba a gyermekeket.
Helyesen cselekednek
Gudor András szerint a központ igazolta létjogosultságát. Az általa a szórvány szórványának nevezett, közel 80 ezres Gyulafehérváron és közvetlen körzetében mindössze 1500 magyar él, közülük közel 700 római katolikus és valamivel több mint 400 református. Meghaladja azonban a százat azoknak a száma, akik már alig tartoznak valamelyik felekezethez. A lemorzsolódást és a lassú beolvadást szeretnék fékezni az amerikai és holland segítséggel 2001 és 2004 között felépült szórványközpont révén. Ezt az igyekezetet segíti a római katolikus felekezetű, magyar tannyelvű Gróf Majláth Gusztáv Károly Líceumi Szeminárium is, amelyben magyar tannyelvű óvoda is működik. A kicsik innen minden délben átjárnak a szórványközpontba, és pajtásaikhoz csatlakozva a közel harminc apróság napközis rendszerben tölti el a délutánt. Azaz megebédelnek, majd még mielőtt Orbán Ildikó dadát és Gudor Irén mindenes önkéntes tiszteletes aszszonyt teljesen szétszednék, aludni térnek a tetőtéri szobákba. Mindkét nevelő úgy véli, édes teher ennyi gyermeknek a gondozása, és szívesen teszik. A kicsinyek között olyan is akad, aki vegyes házasságban született, és itt tanulja az első magyar szavakat, hogy: „asztal”,„szék”, „kiságy”, „tányér”, „kanál”, „köszönöm”; illetve az első magyar versikéket, együtt énekelve, hogy: „Lánc, lánc, eszterlánc, eszterlánci cérna…”
Gyulafehérváron pillanatnyilag a Gróf Majláth Gusztáv Károly-kollégium mellett a Vasile Goldiş 1-es számú gimnáziumban működnek magyar tannyelvű osztályok. Utóbbiban összevont osztályok működnek mind az 1–4., mind az 5–8.-os tagozaton; 9. osztálytól kezdődően pedig már csak a római katolikus líceumi szemináriumban van magyar tannyelvű oktatás.
Jövőkép és tartalom
Gudor András szerint innen kellene továbblépni. Abban a tekintetben is, hogy a mostani óvodásokat majd magyar osztályba írassák a szülők, és annak érdekében is, hogy a központban kisiskolások számára délutáni szilenciumot indítsanak, amelyen szakember irányításával a gyermekek tanulhatnak másnapra, és elvégezhetik házi feladataikat; megtoldva mindezt egy kis angol-, illetve informatikatanulással.
A fehérvári szórványközpontban működik egyebek mellett a Bod Péter Alapítvány és egy kisebb könyvtár is. Ugyanakkor a tervek között szerepel, hogy a létesítményben szociális konyhát indítanak be; de annak ellenére, hogy a konyhabútor, a kályha, az edények, az evőeszköz, valamint az egyéb kellékek adottak, az induláshoz és főleg a továbbműködtetéshez előbb meg kell teremteniük a pénzügyi hátteret.
Ettől függetlenül a létesítmény az oktatási szünetekben, főleg a nyári nagyvakációban tudományos értekezleteknek is otthonául szolgál, mivel hatalmas tanácskozóteremmel és harminc férőhelyes vendégfogadóval is rendelkezik; emellett pedig az Erdélybe, ezen belül Gyulafehérvárra és környékére látogató turistáknak is szálláshelyet ad.
Elismerés
„Amikor hozzáfogtunk a szórványközpont építéséhez, eszembe sem jutott, hogy valaha valaki ezt megköszöni nekem. Hiszen nem ezért láttunk munkához. De azért jólesik, hogy mások számára sem közömbös a mi munkánk. Azért beszélek többes számban, mert a díszes elismerést szívem szerint szétosztanám azok között, akik részt vállalnak a szórványgondozás terhéből” – nyilatkozta az Eklézsiának Gudor András azt követően, hogy az Erdélyi Református Egyházkerület Diaszpóra Alapítványa 15. évfordulóján, a Brassó megyei Kőhalomban megtartott ünnepségen Czelder Márton-díjjal tüntették ki. Hozzá hasonlóan a keddi ünnepségen Földes Károly-díjjal jutalmazták a Fehér megyei Kiskapusról származó Szabó Endre ploieşti-i református egyházgondnokot. „Nagyon meglepett a díj, hiszen én csak azt tettem és teszem, amit magyar reformátusként tennem kell a Ploieşti-en élő magyarokért. Az ajtóm mindenkor minden magyar előtt nyitva áll, nálam a magyar szóért soha nem kellett sorbaállni, és az nem került semmibe” – nyilatkozta az Eklézsiának a nyugalmazott egészségügyi asszisztens. Az alig ötvenfős ploieşti-i református gyülekezet az egyetlen a városban, ahol még magyarul imádkoznak, és magyarul szól a zsoltár. A gyülekezet 99 százaléka 70 év feletti, a Prahova megyében élő 650, telepes magyarnak fele él Ploieşti-en. Magyar óvodai csoport, illetve iskolás osztály nem létezik.
B. L.
Czelder Márton és Földes Károly
Czelder Márton a 19. század második felében tíz évig dolgozott Ó-Romániában református misszionárius lelkészként. Ő szervezte meg, és alapította a piteşti-i, a ploieşti-i, a galaci, a brăilai, a călăraşi-i, a focşani-i, a craiovai, a szászkúti és a konstantinápolyi református, illetve protestáns gyülekezeteket, amelyekben templomokat és iskolákat építtetett. A mezőújlaki születésű Földes Károly az 1900-as évek első felében több tanulmányában dokumentálta, és hívta fel a figyelmet a mezőségi szórványban élő magyarok lemorzsolódására és beolvadására.
A Gyulafehérvári Római Katolikus Főegyházmegye Családpasztorációs Központja szemléletformáló és gyakorlati alapképzésre hívja az egyházmegye házaspárjait.