Szent Erzsébetre emlékeznek

2007-ben Árpád-házi Szent Erzsébet születésének 800. évfordulóját ünnepelik Magyarországon, Németországban és Erdély-szerte. A kétnapos csíksomlyói konferenciával a jubileumi év alkalmából megszervezett megemlékezõeseményekhez kívánnak csatlakozni a szervezõk. A konferencia megszervezését nemcsak a kerek évforduló indokolja, hanem az is, hogy sok a feltáratlan kérdés Szent Erzsébettel kapcsolatban, ugyanis „az életrajzi tény, hogy a magyar király lánya külföldön lett szentté, új megvilágításban veti fel az interkulturális kapcsolatok kérdéseit, a nemzeti és európai szentség összefüggéseit\" – áll a közleményben. A konferencia elõadásai irodalomtörténeti, mûvészettörténeti és teológiai-szociális szempontból közelítik meg Szent Erzsébet életét és korát. A szervezõk szerint ugyanis nemcsak történeti szempontból vizsgálható, hanem a lelkipásztorok, és a mai ember számára is példamutató a szent élete.

Oratórium

a kegytemplomban

A rendezvény keretében szombaton este elõadják a Szent Erzsébet-oratóriumot is a csíksomlyói kegytemplomban Papp Kincses Emese és a Role együttes rendezésében. „Árpád-házi Szent Erzsébet jelentõs asszonyi egyéniség, nem aszkétikus szent, hanem anya és hitves, aki a családból indul, de az egész világra sugározza fényét, melegét\" – jellemzte Papp Kincses Emese az Árpád-házi szentet. – A jóság és a szeretet fegyverével küzdött a gonosz ellen, a szeretet legyõzhetetlen ereje avatja hõssé. Lelki szépsége, erõs hite vigasztalás, életet adó forrás. Erõs lelkû asszony, a szeretet szentje, a könyörületesség, a segítésre mindig kész, szolgáló emberszeretet örök ideáljaként maradt meg az utókor számára.\" Erzsébet tiszteletének kézzelfogható jele az õ patronátusa alá helyezett különféle profilú intézmények létesítésének gyakorlata a mai napig. A konferenciát követõen, szombaton 17 órától a piliscsabai Pázmány Péter Katolikus Egyetem Kájoni János Scholájának egyházzenei elõadására kerül sor a kegytemplomban. Ezt követõen Jakubinyi György érsek ünnepi szentmisét celebrál a Szent Erzsébet-év lezárásaként.

Gyûjtés az idõseknek

A gyulafehérvári fõegyházmegyében a Caritas minden évben Árpád-házi Szent Erzsébet ünnepe elõtti vasárnap gyûjtést rendez. Idén a magányos, idõs embereknek szánják a begyûlt pénzösszeget. „Nem kevés azon idõsek száma, akik messze a létminimum alatt élnek, így koruk adta terhek mellett egzisztenciális aggodalmak is nehezednek rájuk. Idõs testvéreink élete és különösen anyagi helyzetük alakulása tükörképe az elmúlt évek szociálpolitikai változásainak, amely a gazdasági helyzet változásainak függvénye. Így õk képezik a társadalom egyik olyan rétegét, amely legérzékenyebben érintett az említett események által. Idõs, magányos testvéreink sokszorosan segítségre szorulnak. A mai, teherviselésre alkalmasabb generációk kötelessége rajtuk segíteni, terheiken enyhíteni. (…) A »Segítsen nekünk, hogy mi másokon segíthessünk« mottó nevében kérjük a kedves híveket, hogy adományaikkal támogassák magányos, idõs testvéreinket\" – áll az érseki körlevélben.

Erzsébet, a rózsás szent

Árpád-házi Szent Erzsébet – német nyelvterületen gyakorta Thüringiai Szent Erzsébet – (Sárospatak, 1207 – Marburg, 1231. november 17.) II. András magyar király és merániai Gertrúd lánya. I. Hermann thüringiai õrgróf kérésére Erzsébetet a kor szokásának megfelelõen négyéves korában eljegyezték Hermannal, az õrgróf fiával. Erzsébet Eisenachba, majd Wartburgba került. Võlegénye, a betegeskedõ Hermann 1216-ban 19 évesen meghalt, ekkor – némi politikai huzavona után – öccse, Lajos, aki Erzsébet legjobb pajtása volt, jegyezte el. Erzsébet korán elkezdte a vezeklõ életmódot: gyakran böjtölt, ostorozta magát, vezeklõövet is hordott. Éjjelente gyakran virrasztott. Elsõ gyermekének születése után menedékhelyet alapított árva gyerekek részére, szegényeket segített. Második gyermeke születése után hálából 28 ágyas kórházat alapított, ahol maga is segített a betegápolásban. 1225-ben Lajos vazallusként II. Frigyes oldalán hadba indult, Erzsébet vette át a tartomány kormányzását. Az éhínségek, járványok okozta sebeket orvosolni igyekezett, kinyittatta Wartburg éléstárait, a szegényeket élelmezte. Maga is mértéktartóan élt. A családtagok aggódva nézték Erzsébet „pazarlását\", Lajos azonban visszatértekor mindent jóváhagyott. II. Frigyes megkoronázásakor ígéretet tett III. Ince pápának keresztes hadjárat indítására. Ennek beváltása Lajost is érintette. Erzsébet maga varrta fel a keresztesek jelét férje ruhájára. Ettõl kezdve gyászruhát hordott.

Lajos 1227. szeptember 11-én elhunyt. Lajos öccsei, Henrik Raspe és Konrád igen keményen bántak Erzsébettel. A 20 éves özvegyet megfosztották a vagyona kezelésének jogától és férje birtokainak jövedelmétõl. A kialakult helyzet miatt egy októberi napon észrevétlenül elhagyta Wartburgot. Fonással tartotta fenn magát, gyermekeit a megmaradt ékszereibõl neveltette. Eckbert bambergi püspök befogadta Pottenstein várába, és Erzsébetnek az újraházasodást javasolta. II. Frigyes császár meg is kérte a kezét, ám Erzsébet nem akart újabb házasságot kötni.

Rövid idõre még visszatérhetett Wartburgba, ám a család javaslatára Marburgba költözött. Assisi Szent Ferenc harmadrendjének tagja lett, ettõl kezdve egyszerû szürke köntösben járt. Bár II. András hívta, nem tért vissza Magyarországra gyermekei neveltetése miatt. Erzsébet 3 nappal elõbb megmondta halálának napját. Sírja mellett számos csodás esemény történt. IX. Gergely pápa avatta szentté 1235-ben. Marburgi sírja fölé 1236-ban elkezdték építeni az Erzsébet-templomot, mely 1283-ban készült el. Magyarországon IV. Béla, Erzsébet testvére építtette tiszteletére az elsõ templomot Kápolnán.

Erzsébetet többnyire rózsákkal a kötényében, kosarában ábrázolják. Ennek eredete az a legenda, mely szerint férje halála után Erzsébet továbbra is gondoskodott a szegényekrõl. Egy alkalommal kenyereket vitt gondozottjainak, mikor sógorával, Henrikkel találkozott. Annak kérdésére, hogy mit visz kosarában, Erzsébet tartva attól, hogy esetleg megtilthatják neki a jótékonykodást, így válaszolt: rózsákat. Mikor megmutatta, a kenyerek helyett illatos rózsák voltak kosarában.

Bálint B. Eszter, Székely Zita