Roger testvér nyomdokain

A világ minden szegletéből érkezett ifjak franciaországi tartózkodásuk ideje alatt a kis csoportos beszélgetések során a más felekezetű és más kultúrát képviselő fiatalokkal ismerkedhettek meg, megoszthatták egymással tapasztalataikat, mindennapi gondjaikat. A zarándokok szerint a szeretet miatt teszik meg évente az utat: a bizalom útját. A testvérek az együvé tartozás megtapasztalására hívják a zarándokokat Taizébe, arra bátorítva őket: ne féljenek továbbadni testvéreiknek azt a kegyelmet, amellyel ott lehet gazdagodni az imádság, az éneklés, a csend által.
A taizéi közösség alapjait a svájci származású Roger testvér fektette le a második világháború idején, amikor nővérével együtt áttelepedett Franciaországba, és egy kis faluban, Taizében menekülteket szállásolt el. Roger testvér a befogadottakkal – köztük zsidókkal és agnosztikusokkal – szembeni tapintatból egyedül imádkozott. Később, egy családi barát figyelmeztetése nyomán elhagyták Taizét, mivel a hatóságok leleplezték őket. Roger testvér 1944-ben térhetett vissza Taizébe néhány testvérrel, 1949-ben a testvérek örök fogadalommal kötelezték el magukat a cölibátusra, az anyagi és lelki közösségre, a teljes egyszerűségre.
Ma a taizéi közösség mintegy huszonöt nemzetből származó száz testvért számlál, katolikusokat és protestáns felekezetűeket. A taizéi dombra érkezők közösen keresik életük értelmét; rátalálva az Istenben való bizalomra, belső zarándoklatra indulnak, amely arra ösztönzi őket, hogy a bizalom hálóját szőjék az emberek között. A találkozókon naponta háromszor öszszegyűlnek a közös imára, hogy énekkel és csenddel dicsérjék az urat. A testvérek bibliai bevezetőket tartanak, amelyeket kis csoportos beszélgetések követnek, de vannak, akik egy hetet teljes csendben töltenek el, és hagyják, hogy az evangélium beragyogja életüket.
A Taizében elkezdődött közös kaland a fiatalok számára rendszerint otthon is folytatódik: egyrészt lelki életük elmélyítésének igényében fejeződik ki, másrészt abban, hogy olyanná formálják maguk körül a világot, amelyben jobb élni.