Remény és aggodalom

„Megnövekedett az együttműködés és a tájékozódás lehetősége a különböző európai egyházak között, az MKPK pedig része lett az Európai Unió püspökkari konferenciái által alapított COMECE szervezetnek” – részletezte Szerdahelyi Csongor. A COMECE tanácskozó testületként működik, feladata az álláspontok egyeztetése, és lobbitevékenységet fejt ki az EU intézményeinél, hogy a keresztény értékek az uniós törvényalkotásban megjelenhessenek. A szervezetnek rövidesen a Romániai Katolikus Püspökkari Konferencia is tagja lehet.
Az MKPK szóvivője ugyanakkor kiemelte: az elvilágiasodás a nyugati országokban már eddig is sokkal nagyobb méreteket öltött, a hatás pedig Magyarországon is érződik. „Az uniós csatlakozással felgyorsult az a folyamat, amely sok nehézséget és kihívást jelent a helyi egyházaknak – fogalmazott Szerdahelyi Csongor. –Rövid időn belül napirendre kerültek olyan kérdések, mint az eutanázia vagy az egyneműek házassága, amelyekkel kapcsolatban az egyháznak egyértelműen elutasító álláspontja van. E kérdések ma már a törvényalkotás szintjén is megjelennek.” A szóvivő ezzel kapcsolatban Írország példáját említette. A katolikus hagyományairól híres ország gazdaságilag az egyik legsikeresebb belépő volt, később azonban valóságos társadalmi sokkot okozott a keresztény értékek, többek közt a gyermekvállalás részleges feladása.
Karácsonyi és újévi pásztorlevelükben a romániai magyar történelmi egyházak vezetői többnyire reményeiket fogalmazták meg, de aggodalmaiknak is hangot adtak. Jakubinyi György gyulafehérvári katolikus érsek a Szűzanya zászlajaként tekint az Európai Unió lobogójára, mivel a tizenkét csillag gondolatát Szűz Mária szobra ihlette. Szabó Árpád unitárius püspök a Jelenések könyvéből választott ünnepi gondolatot: „És láttam új eget és új földet, mert az első ég és az első föld elmúlt” (Jel 21,1), egyszerre utalva az uniós csatlakozás kihívásaira és az emberi lelkek megújulásának fontosságára. Tempfli József nagyváradi megyés püspök kérdésünkre külön is megerősítette: bár örül annak, hogy részben eltűnik a trianoni határ, a csatlakozás két veszélyt is rejt. „Egyrészt hitünk, másrészt pedig nemzettudatunk elvesztésének veszélyét kell felismernünk, hogy küzdeni tudjunk ellenük” – fogalmazott a főpásztor. Tőkés László királyhágómelléki református püspök arra kéri híveit, az új esztendő első vasárnapján tartsanak hálaadást és könyörgést, „országunkért és erdélyi magyarságunkért, az európai csatlakozás alkalmából”. A református püspök az egyházkerület nevében kiemeli: hittel reméljük, hogy abban az Európában, amelynek a magyar is egyik hivatalos nyelve, erdélyi magyarságunk sorsa jobbra fordul, és Európa népeinek sorában, határon innen és túl, mi is megtaláljuk a helyünket.