Rangsorolnák az egyházi épületeket

Az Erdélyből Bukarestbe szállított levéltári anyagnak is visszakerült már közel 70 százaléka a magyar történelmi egyházakhoz, és – bár az utóbbi időben egy alkotmánybírósági döntés akadályozza a visszaszolgáltatást – Ősz Sándor Előd, az Erdélyi Református Egyházkerület Központi Gyűjtőlevéltárának levéltárosa szerint hamarosan birtokba vehetik a fennmaradt iratokat is. Ameddig ez megtörténik, azt tekintik feladatuknak, hogy begyűjtsék és feldolgozzák a már visszakapott dokumentumokat, különös tekintettel az elnéptelenedő egyházközségekre. Komoly gondokkal küszködnek viszont, mivel nem állnak rendelkezésükre megfelelő raktárhelyiségek az anyag tárolásához.

Mint kiderült, az erdélyi egyházkerületek nem állnak ennyire jól az ingatlanok terén, lényegesen kisebb arányban kerültek vissza jogos tulajdonosukhoz az elkobzott egyházi épületek, ráadásul a restitúció folyamata körülbelül egy éve leállt, mivel – az elhangzottak szerint – a restitúciós bizottság tagjait elrettentette a sepsiszentgyörgyi Székely Mikó Kollégium körüli botrány. Marosán Tamás, az Erdélyi Református Egyházkerület volt jogtanácsosa ennek kapcsán kijelentette: megdöbbentő és elgondolkodtató, ami történt, az emberek jogállamiságba vetett hitét is megingathatja. „Sötét erők dolgoznak, és nem tudjuk, hogy meddig mernek elmenni – vérlázító, ami történt” – sommázta véleményét a jogász.

Maksay Ádám, az Erdélyi Református Egyházkerület építészeti tanácsadója arról beszélt, hogy három kérdést kell alaposan átgondolni a jövőben. Az egyik az, hogy el kell dönteniük az egyházak felső vezetőinek, hogy melyek azok a pusztuló épületek, melyekre valóban érdemes költeni, hisz nem érdemes olyan ingatlanokat tatarozni, ahol már nincsenek, vagy alig vannak hívek. Gondot jelent továbbá a visszaszolgáltatott nagy ingatlanok, például az iskolaépületek felújítása, mivel nem kapták vissza a hozzájuk tartozó erdőket és mezőgazdasági területeket, melyek jövedelmet hozhatnának.

A harmadik kérdés pedig arra vonatkozik, hogy miként oldják meg a felújított ingatlanok karbantartását, mivel a kevesebb mint száz lelket számláló egyházközségek nem tudják kigazdálkodni az ehhez szükséges összegeket. „Uniós források lehívásának előkészítésére kellene költeni a közeljövőben, mivel 2014-ben lesz az utolsó esélyünk arra, hogy egyházi ingatlanok restaurálására pályázhassunk” – magyarázta Maksay Ádám, aki szerint az új EU-s tagországok számára a második költségvetési ciklus után lezárulnak azok a támogatási rendszerek, melyekből ilyen jellegű beruházások finanszírozhatóak.