Pünkösdi búcsú a hit jegyében

A május 17. és 20. között megtartott búcsú idei főszónoka Ternyák Csaba egri érsek, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia alelnöke, akit a szombaton 12:30 órakor kezdődő ünnepi szentmisén hallgathatnak meg a hívek a Kis- és Nagysomlyó-hegy közötti nyeregben, a Hármashalom-oltárnál. Ide egyébként immár hagyományosan több százezres zarándoksereget várnak. A szertartást idén is élőben közvetíti a Duna Televízió és a Mária Rádió.

A zarándoklat liturgikus programjában ugyanakkor a hétvége során a csíksomlyói kegytemplomban tartandó megannyi szentmise és két éjszakán át tartó virrasztás is szerepel – közölte az Erdélyi Ferences Rendtartomány.

Áder János is részt vesz a búcsún
Áder János magyar köztársasági elnök is részt vesz feleségével az idei csíksomlyói pünkösdi búcsún – közölte pénteken a Köztársasági Elnöki Hivatal. Az államfő és felesége, Herczegh Anita május 18-án utazik Romániába, ahol a Kegytemplomtól induló zarándoklatot követően a csíksomlyói Nyeregben a Hármashalom oltárnál tartandó szentmisén lesznek jelen. Áder János az első magyar köztársasági elnök, aki hivatali ideje alatt részt vesz a csíksomlyói búcsún.

Zarándoklat különvonattal

Néhány éve immár a pünkösdi zarándoklatok egyik kiemelkedő része a Magyarországról érkező különvonat, az idei Boldogasszony zarándokvonat csütörtökön reggel indult útjára a budapesti Nyugati pályaudvarról. A vonat indulása előtt a zarándokokra áldást mondott Beer Miklós váci megyéspüspök.

A zarándokvonat első állomásaként, a magyar Mária-kegyhelyek egyikénél, az Arad közelében található máriaradnai kegytemplomnál már délután szentmisén vettek részt az utazást szervező Misszió Tours zarándokjai. Ezután indultak tovább a Székelyföldre, ahol Gyergyószentmiklóson már várták őket a vasútállomáson.

Pénteken a különvonat csaknem 800 utasa felkeresi Csíkszentdomokost, Márton Áron püspök szülőfaluját, Csíkkarcfalvát, ahol láthatják a középkori parasztvárat és Madéfalvát, amely az 1764-es székely felkelés leverésének emlékművéről nevezetes. Gyimesfelsőloktól csángó gimnazisták csatlakoznak a zarándoklathoz. A gyimesbükki vasútállomáson a tervek szerint ünnepélyesen fogadják majd az érkezőket, akik megtekintik az egykori történelmi Magyarország határán álló 30. számú vasúti őrházat és a Rákóczi-vár romjait. A kontumáci kápolnánál Tamás József püspök celebrál szabadtéri szentmisét. Szombaton a pünkösdi csíksomlyói búcsún vesznek részt a zarándokok, miután Csíkszeredán a kegytemplomnál felkeresték a ferencesek által évszázadok óta őrzött, a katolikus hit által csodatevőnek tekintett Boldogasszony-szobrot. Vasárnap Gyergyószentmiklós főterén pünkösdi szabadtéri szentmisével zárul a székelyföldi zarándoklat. A vonaton hazafelé közös ima és éneklés is szerepel a programban.

A zarándoklat lelki vezetői Burbela Gergely verbita tartományfőnök, Görbe László piarista és Tímár Asztrik ferences szerzetes. Az utazás fővédnöke Kövér László, az Országgyűlés elnöke, védnöke Völner Pál, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium infrastrukturális területért felelős államtitkára.

Közel 450 éves hagyomány

Csíksomlyón, az ősi Mária-kegyhelyen 1567 óta gyűlnek össze minden év pünkösd szombatján a székelyek és a csángók, hogy teljesítsék őseik fogadalmát: szentmisével köszönik meg Szűz Máriának, hogy hitük szerint megsegítette őket a protestáns János Zsigmond erdélyi fejedelem ellen vívott csatában, amelynek kimenetelétől függött, hogy megőrizhetik-e katolikus vallásukat. Az unitáriusok viszont ezt a csatát „egy történelmivé erőszakolt legendának\" tartják, „meg nem történtnek\". „Mindez történelmi lehetetlenség, hiszen az Erdélyi Unitárius Egyház egy évvel később, 1568-ban, a tordai országgyűlés vallásügyi határozata nyomán alakult meg. Az akkori erdélyi fejedelem, János Zsigmond engedélyezte a hitvitázást, és a tordai vallásügyi határozat elfogadtatásával a korabeli Európában példátlan módon hozzájárult a felekezetközi feszültségek csökkentéséhez. Ő maga 1565-től a reformáció híve, 1569-től az unitarizmus követője, aki felekezeti hovatartozását nem kötötte össze a más vallásúak üldözésével. Nevéhez fűződik a bevett vallások rendszere, amely alapján az országgyűlés a római katolikus egyház mellett rendre bevett egyházaknak ismerte el a reformációból eredő protestáns felekezeteket. A fentiek értelmében elképzelhetetlen, hogy az a nyitott szellemiségű fejedelem, akihez a világhírű vallásszabadság törvénye fűződik, 1567-ben a még nem létező unitárius egyház részéről erőszakkal lépett  volna fel a székelyföldi katolikusok ellen\" – fogalmazta meg Nagy László, az Magyar Unitárius Egyház főjegyző-püspökhelyettese.