A kommunista diktatúra éveit megelőzően Temesváron, Kolozsváron, Máramarosszigeten és Nagykárolyban működött piarista gimnázium, ám ezeket megszüntették, és az Erdélyben élő piarista szerzetesek időközben valamennyien elhunytak.
A magyarországi rendtartomány tagjai először ezeket a városokat keresték fel, azonban tapasztalniuk kellett, hogy már megcsappant a gimnazistakorú magyar diákok létszáma. A diákság létszámából kiindulva esett választásuk Csíkszeredára, ahonnan egyébként meghívás is érkezett. Az Urbán József tartományfőnökkel és a piarista rend két tagjával, Sárközi Sándorral, valamint Kállay Emillel folytatott előzetes tanácskozás értelmében szeptembertől e két utóbbi piarista szerzetes kapcsolódik majd be az ifjúság nevelésébe Csíkszeredában. A Márton Áron Gimnázium gazdasági épületébe fognak beköltözni azt követően, hogy azt a római katolikus egyház a költségeket felvállalva lakhatóvá teszi számukra.
A piaristák rendjét Kalazanci Szent József (1556–1648), egy Rómába került spanyol pap alapította, aki 1597-től kezdve munkatársaival „kegyes”, azaz ingyenes és vallásos iskolákat működtetett. Közösségüket 1617-ben V. Pál pápa kongregációvá nyilvánította, majd 1621-ben XV. Gergely pápa ünnepélyes fogadalmas szerzetesrenddé tette. A török és kuruc háborúk lezárultával a piaristák nagyarányú terjeszkedésbe kezdtek, amelyet az is segített, hogy az 1715. évi országgyűlés 102. törvénycikke a rendnek magyarországi honosságot adott, továbbá, hogy 1721-ben létrejött az önálló magyar rendtartomány. Egyházjogi státusuk: pápai jogú szerzetesrend.
A Gyulafehérvári Római Katolikus Főegyházmegye Családpasztorációs Központja szemléletformáló és gyakorlati alapképzésre hívja az egyházmegye házaspárjait.