Ökumenikus találkozók zajlanak Kolozsváron

„A lényeg, hogy tudatosítsuk: annak ellenére, hogy látszólag sok minden elválasztja a különböző keresztény felekezeteket, sokkal több az, ami összeköt, ez nagyon fontos és hasznos a számunkra” – nyilatkozta az esemény kapcsán lapunknak Rácz Norbert, a kolozsvári belvárosi egyházközség lelkésze. Elmondta, az elmúlt években a kolozsvári unitárius egyházközségek csatlakoztak az Ökumenikus Keresztény Világtanács kezdeményezte imahéthez, így ennek jegyében a hét minden napján más felekezetű lelkész tartja a prédikációt. Így hétfőn unitárius, kedden református, szerdán katolikus, csütörtökön ismét unitárius, míg pénteken evangélikus igehirdetést hallgathattak a gyülekezetek tagjai. Rácz szerint az istentiszteleteket követő programokat úgy állították össze, hogy minél színesebbek legyenek. Így fellépett Beke István gitárművész, dr. Keszeg Vilmos Kriza János népköltészeti kutatásának jelentőségéről tartott előadást. Csütörtökön dr. Berki Tímea A román–magyar irodalmi kapcsolatok a 19. század végén címmel tartott előadást, pénteken az Instrumentor együttes muzsikál, szombaton pedig a székelykeresztúri Berde Mózes Unitárius Gimnázium diákjai mutatják be zenés-verses összeállításukat.

Szerdán a prédikációt követően Farkas Emőd indiai utazásáról tartott diavetítéssel egybekötött élménybeszámolót az ázsiai ország  gazdag kulturális és vallási sokszínűségéről, az itteni társadalom napi gondjairól, politikai törekvéseiről, rituális szokásairól. Rámutatott, az indiaiak többsége mély szegénységben él, de ez többnyire – a lélekvándorlásban való hitüknek is köszönhetően – nem zavarja őket, a legtöbbjük jó kedélyű, szívesen áll a turisták kamerái, fényképezőgépei elé. Kiderült, az indiai élet az utcán zajlik, az élelem annyira olcsó, hogy még a legszegényebbek is meg tudják vásárolni az utcán főzött ebédet.

A különböző kultúrák kölcsönhatását is megfigyelhettük, ezt egy meditációs ülésben, fején lótuszvirággal ábrázolt Jézus-szoborról készült fénykép szemléltette. A keresztények az ország északnyugati részén élnek, itt már disznó- és marhahúst is lehet vásárolni, ez India többi részén nem fordulhat elő, mert a muzulmánok a disznót nem eszik meg, míg a hinduk a tehenet tartják szent állatnak, derült ki az előadásból.