2011. február 11., 09:472011. február 11., 09:47
A munkálatok azonban csak 1929. február 11. után kezdődtek meg, miután az Olaszország és a Szentszék közti egyezmény aláírásával létrejött a Vatikán Állam. Négy nappal később Marconi – aki nem tartott igényt fizetségre – már a vatikáni kertekben kereste a rádió számára megfelelő helyet. A munkálatokat személyesen XI. Pius pápa felügyelte, aki a híradás és az evangelizáció lehetőségén túl valószínűleg a Szentszék lelki, szellemi függetlenségének jelét is láthatta az adóállomásban. A rádió első igazgatóját 1930. szeptember 21-én nevezték ki Giuseppe Gianfranceschi jezsuita atya, tudós, a pápai egyetem rektora személyében.
A rádiót 1931. február 12-én délután fél ötkor avatták fel, az adóberendezéseket XI. Pius helyezte működésbe. Először „Az Úr nevében, ámen” szavakat röpítették az éterbe, majd a szentatya elmondta az első pápai rádióüzenetet. A helyszínen számos filmes stáb forgatott, Rómában városszerte hangosbeszélőket helyeztek ki, Londonban 3500 hívő várakozott órákig a Westminster-katedrálisban, hogy hallja a pápát. A rádiót alapítása óta a jezsuita rend vezeti, bár az adások előállításában sok nem jezsuita egyházi személy és még több világi is közreműködik. A rádió ma már 45 nyelven sugároz naponta a rövid- és a középhullámon, az URH-n, műholdon, a hallgatók száma több tízmillióra tehető. Magyar szó először 1939. március 2-án hangzott fel a rádióban.
A Gyulafehérvári Római Katolikus Főegyházmegye Családpasztorációs Központja szemléletformáló és gyakorlati alapképzésre hívja az egyházmegye házaspárjait.