Kinõtte egyetlen templomát a 4700 lelkes szatmárnémeti magyar görög katolikus gyülekezet, ezért egy másik, kisebb kegyhelyet szeretnének építeni híveik számára. A meglévõ, Szent Miklósnak szentelt impozáns templomot december 6-án szentelték újra. A hajlékot a gyülekezet már évek óta, önerõbõl próbálja felújítani.
„1997-ben döntöttünk a templom bõvítésérõl, mert nõtt a hívek száma, jelenleg ez az egyetlen kegyhelyünk a városban. Azóta folyamatosan gyûjtünk, és a lehetõségekhez mérten mindig egy-egy lépést haladunk elõre. A munka még nem ért véget, de máris elfogadhatóbb közegben dicsõíthetjük az Istent” – nyilatkozta lapunknak id. Pallai Béla parókus lelkész. Mint mondta, márciusban állították fel az állványokat, a templombelsõ festése novemberig tartott, a belsõ és külsõ munkálatok egy részét már sikerült kifizetniük.
Görög kereskedõk révén terjedõ vallás | | A görög katolikus vallás görög kereskedõk révén jutott el Szatmárnémetibe. Az elsõ görög katolikus fatemplomot 1690-ben emelték Szatmár Németi nevû városrészében, Szent Miklós fõpap tiszteletére. De Camelis János József munkácsi püspök még abban az évben, május 18-án szentelte fel az imahelyet. Az eredeti templomot 1740-ben építették újjá, Somlyai Mihály akkori polgármester kezdeményezésére, aki személyes vagyonával járult hozzá a kõtemplom építéséhez. A kegyhelyet késõbb 1790-ben, 1900-ban és legutóbb 1996-ban építették át. Az eredeti templomnak mára már csak az egyharmada van meg, az évek során 260 négyzetméterrõl 750-re bõvítették. |
Restaurálás szigorú szabályok szerint
A lelkész hangsúlyozta, a felújítás során szem elõtt tartották a szigorú egyházi elõírásokat, így a falfestmények és ikonok hûek a bizánci hagyományokhoz. Ezek elkészítését két magyarországi szakemberre bízták. Anducska Tibor festõmester Magyarországon több templomtól kapott már hasonló megbízást, õ végezte a díszítést, míg Makláry Zsolt sárospataki festõmûvész az ikonfestést vállalta.
Az ablakok ólomüveg ikonjai februárban készültek el, a falfestményeket pedig több mint két évig festették.A hívek adományaiból két új szenteltvíztartót is felállítottak. A lelkész szerint a templombelsõbõl 1800 négyzetmétert festettek le, még nem készült el teljesen, ugyanis a szentély boltozatát is restaurálni kell. Pallai Béla arról is beszámolt, hogy a szószék meglepõen jó állapotban maradt meg, ezt jelenleg restaurálják. A templom felújítása mellett a bizánci stílusnak megfelelõ új padokat is készítenek. Emellett kültéri munkálatokra is sor kerül, a hajlék körül egy parkot alakítanak ki, amelyben a Keresztút stációit helyezik el.
Új hajlékot létesítenének
Id. Pallai Béla szerint a szatmárnémeti görög katolikus egyházközségnek 4700 anyakönyvezett híve van, de ebbõl rendszeresen csak 700-an gyakorolják hitüket. Nagyobb ünnepekkor átlagosan 2800-an vesznek részt a szent liturgián. „Vasárnaponként általában 350-en szoktak eljönni az Istent dicsérni, a legutóbbi búcsún pedig 800-an voltak. A hívek nagy része a város távoli negyedeibõl jön el a templomba, de a környékbeli falvakból is vannak rendszeres templomlátogatók. Körülbelül 380 családnak, azaz 1200 fõnek kell hosszú utat megtennie a templomig” – mesélte a lelkész. Mint mondta, olyan híveik is vannak, akik több mint tíz kilométert utaznak a mise kedvéért.
„Ezeknek az embereknek szeretnénk megkönynyíteni az életét azzal, hogy legalább még egy imahelyet létesítünk a városban” – fejtette ki Pallai. Mint mondta, a Szamos-hídon túl, az úgynevezett Burgya-sarokhoz közel, egy tömbházak közötti, rég nem használt fûtõházat béreltek ki a polgármesteri hivataltól, ezt szeretnék minél hamarabb istenházává alakítani. Jelenleg az épület statikusságát vizsgálják, és a kegyhely kivitelezhetõségét mérlegelik. A lelkész azt reméli, hogy többen gyakorolják majd hitüket, ha lakóhelyük közelében lesz az imaház.
Látogatottsági adatok