Nem rossz a törvény

A mintegy 32 ezer hívet számláló egyház elöljárója szerint a felekezeti törvény legnagyobb problémája, hogy a fontos kérdéseket relativizálja, illetve nem pontosít kellőképpen. „A törvény kimondja, hogy az egyházi iskolákban tanuló gyermekek után állami támogatás jár, de hogy pontosan mennyi, arról nincs szó – figyelmeztetett Adorjáni Dezső Zoltán. – Hasonló a helyzet az egyház szociális és kulturális tevékenységével kapcsolatban is, amelyeket szintén finanszíroz az állam, csak nem tudni, milyen mértékben.” A püspök szerint a felmerülő kérdéseket mihamarabb – akár pótló törvénnyel vagy más jogszabállyal – rendezni kellene.
A református egyház számára a legfontosabb kérdés a felekezeti oktatás állami finanszírozása volt. Pap Géza, az Erdélyi Református Egyházkerület püspöke elmondta, a vonatkozó cikkely tartalma bizottságról bizottságra változott, hol feltételes módban, hol kijelentő módban rendelkezett. „Végül sikerült elérni, hogy ez a cikkely az általunk javasolt módon szerepeljen a törvényben, most már csak az a kérdés, mennyiben fogják betartani” – mondta a püspök. Pap Géza fontosnak tartotta hangsúlyozni, hogy a törvénytervezet szövegéről több rendbéli egyeztetések folytak az egyházak képviselőivel, végül pedig – néhány kivétellel – valamennyi egyház aláírta a dokumentumot. Utólagos panasz két cikkellyel kapcsolatosan merült fel. „Nem értem egyes művészek felháborodását, amely a vallási szimbólumok megsértését tiltó cikkely kapcsán jelentkezett” – tette hozzá a református püspök, aki helyénvalónak tartja azt is, hogy a törvény különbséget tesz a bevett vallások és a vallásos csoportok között. „Valahol meg kellett húzni a határt, különben pedig az állami támogatást leszámítva a kis egyházak is majdnem ugyanolyan jogokkal rendelkezhetnek a törvény alapján, mint a történelmi egyházak” – mondta Pap Géza.
A Romániai Katolikus Püspökkari Konferencia közleményben hozta nyilvánosságra álláspontját. „A romániai katolikus egyház üdvözli az új kultusztörvény érvénybe lépését” – áll a dokumentumban, amelyet a Gyulafehérvári Római Katolikus Érsekség honlapja is közöl. A katolikus püspökök ugyanakkor „egyértelműnek” tartják, hogy az új törvény tökéletesíthető. „A jelenlegi forma azonban a vallási közösségek egyensúlyát – elismerjük, hogy ez még nem tökéletes – fejezi ki, azokét, amelyek a romániai, magát vallásosnak nevező lakosság nagy többségét képviselik.” – írják a katolikus főpásztorok, akik szintén emlékeztetnek rá: mindeddig az 1948-as, az ateista állam által megalkotott törvény volt érvényben. A görög katolikus egyházra – amely nem írta alá a törvénytervezetet – egyetlen mondattal utalnak. „Azonban a görög katolikus egyház mellett állunk, amely nem írta alá a törvénytervezetet, mert elkobozott javainak kérdése nincs megoldva, mint ahogy a temetők kényes kérdése sem.” – szögezi le a katolikus püspökkari konferencia közleménye.
Néhány emberjogi és vallási szervezet ugyanakkor több kifogásolni valót is talált a törvény szövegében. A jogszabály 13. cikkelye például kimondja, tilos a vallási szimbólumok meggyalázása, anélkül azonban, hogy pontosan meghatározná a vallási szimbólumokat, továbbá semmilyen konkrét büntetést nem ír elő törvényszegés esetére. Szakértők szerint ez a cikkely – büntetés megjelölése nélkül – nem is alkalmazható, viszont kérdéses, mennyiben befolyásolja majd például a katolikus egyház alapjait támadó, Da Vinci-kód című könyv terjesztését.
A jogszabály különbséget tesz a Romániában elismert 18 egyház és a többi, vallásos egyesület között, utóbbiaknak legalább 300 taggal kell rendelkezniük a további működéshez. Egy újonnan jelentkező egyházat csak akkor ismernek el, ha követői száma eléri az ország lakosságának 0,1 százalékát. A jogszabály ellenzői kifogásolják, hogy megnehezíti az egyházak elismerését, ezért jogi úton próbálják elérni a vitatott cikkelyek megváltoztatását. A bírálók ezért az Alkotmánybíróság és az Európai Emberi Jogi Bíróság véleményét is ki kívánják kérni a törvényről.