Mindenki nagyböjtje

A katolikus templomokban hamvazószerdánkülönleges esemény is történt: aszentmisén részt vevő hívek homlokára apap szentelt hamuval keresztet rajzolt. A hamvazkodással egyidőben a Teremtés könyvéből vett igétmondja a pap: „emlékezz, ember, hogy porból vagy, ésporrá leszel.” Hamvazószerda – nagypéntekhezhasonlóan – a katolikus egyházban szigorúböjti nap: húst nem szabad fogyasztani, egy nap csakháromszor lehet étkezni, egyszeri jóllakással.A rendelkezés csak a 18 és 60 év közöttihívekre vonatkozik. Szintén katolikus egyházielőírás, hogy a nagyböjti időben péntekenkéntis tartózkodni kell a húsevéstől, ajánlatosaz évi szentgyónást is ekkor elvégezni.Aranyszájú Szent János így fogalmazta mega keresztény böjt lényegét: „Azértvan szükség önmegtagadásra, mert hibázunka mértékletesség megtartásában.Emberszerető Urunk van nekünk, ki semmi olyat nem követeltőlünk, ami erőnket meghaladná. Ha az ételbőlmindig csak annyit vennénk és ennénk, amiszükséges, s az egész életünket jócselekedetekben töltenénk el, nem lenne semmi szükségünka böjt segedelmére. De emberi természetünkhanyag, örül az élvezeteknek, s a dolgok könnyebbvégét igyekszik megfogni, ezért gondolta ki azÚr, mint gyermekei javán aggódó jóatya, a böjtben lévő gyógyításieljárást.”
Az evangélikus egyház hatböjti vasárnappal készül a húsvétiszent időre. A híveket nem tiltják semmilyenkülönösebb cselekmény elvégzésétől,aminthogy böjti kötelezettséget sem rónaksenkire, az istentiszteleteken viszont hangsúlyozzák abűnbánat, a lelki elmélyülés fontosságát.„A böjtnek a protestáns egyházakban is szerepevan, bár ez a számunkra elsősorban lelkiismeretkérdése” – mondta el Fehér Attila, azevangélikus-lutheránus egyház szóvivője.Fehér Attila szerint a testi böjt is fontos, de senkineknem kell megbotránkoznia azon, ha valaki nem testi, hanemlelki böjt útján szeretne felkészülnia húsvéti időszakra. „Amit én fontosnaktartok ebben az időszakban, az az önvizsgálat” –emelte ki az evangélikus lelkész. Bár különösebbelőírás vagy kötöttség nincs, egyesvidékeken az evangélikusok körében ishagyománnyá vált a pénteki húsböjt,a hangos mulatságtól való tartózkodáspedig íratlan szabály. „Bűnbánati imádságminden vasárnapi istentiszteleten van, az igehirdetésbenpedig a lelkésztől függ, hogy mennyire érinti ezta kérdést – tette hozzá Fehér Attila. –Én a bibliai példázatok mai kontextualizálásárahelyezem a hangsúlyt. A bűn ugyanúgy benne van a miéletünkben, mint a számítógépesvírus a merevlemezen: megpróbálja megakadályoznia hasznos programok futtatását. A nagyböjtiidőszak pedig jó alkalom arra, hogy a szokásosnálnagyobb mértékben bírjuk bűnbánatra ahíveket.”
A nagyböjt időszakához areformátus egyházban sem kötődnek előírások,a lelkészek az igehirdetések során buzdítjákhíveiket a húsvétra való méltófelkészülésre. „Természetesen van, akiennek ellenére megtartja a böjtöt – részletezteDávid István, a Maros megyei Márkod reformátuslelkipásztora, aki a hétfői bibliaórán aböjtről készül beszélni, a hittanórárajáró gyerekeknek pedig meghagyta, érdeklődjeneknagyszüleiknél a böjti szokások felől. – Ami családunkban például a nagypéntekiböjtöt hagyományosan megtartjuk.” DávidIstván a személyes elhatározásfontosságát hangsúlyozta, szerinte nem biztos,hogy célravezető lenne, ha előíráskéntfogalmazná meg az egyház a böjtöt. „Ilyenkormindig mérlegelni kell, hiszen ha nem eszem példáulhúst, de megiszom kétszer annyi bort, mint általában,akkor már nem beszélhetünk önmegtartóztatásról– magyarázta a lelkész. – Ezért nem azelőírás a fontos, mert előfordulhat, hogy annakmegtartása külsőség marad csupán.” DávidIstván éppen ezért óvakodik attól,hogy olyasmit mondjon a híveknek ebben a hat hétben,ami az év többi időszakában nem volna érvényes.„Nem hiszem, hogy a nagyböjtön kívülmegengedett volna az, ami most nem” – összegezte véleményéta református pap.