Megnyitották Debrecenben a reformáció jubileumi emlékévét

A szertartást megelőző sajtótájékoztatón Bogárdi Szabó István dunamelléki református püspök, a Magyarországi Református Egyház (MRE) zsinatának lelkészi elnöke hangsúlyozta: 500 éve teljesedett ki az a sok reformtörekvés, amely a közösségi egyházat meg akarta újítani.

Hozzátette: a reformáció 500., és a Kárpát-medence reformátussága és saját hitvalló közössége megalakulásának 450. évfordulója alkalmából számos rendezvényt tartanak idén az anyaországban és a határon túl, amelyekről a Reformáció.500.hu honlapon tájékozódhatnak az érdeklődők. A püspök kiemelte a programok közül a református és az evangélikus egyház tervezett budapesti együttes ülését, amelyre első alkalommal kerül majd sor.

Fekete Károly tiszántúli református püspök arról beszélt, hogy az évfordulón párbeszédre hívják a testvéregyházakat, hogy történeteiket megosztva kerüljenek igazán sorsközösségbe egymással és a Krisztus-történettel. A jubileumi programok közül kiemelte A Szentírás vándorútját a Tiszántúlon, amelynek keretében az egyházkerület több mint négyszáz gyülekezetében olvasnak fel egy-egy részt az alkalomra készült díszkötésű bibliából, így év végére a biblia teljes szövege „hangos könyvvé válik”.

A sajtótájékoztatót követő ünnepi istentiszteleten Bogárdi Szabó István igehirdetésében egyebek mellett arról beszélt, hogy a reformáció nem elvont eszme, hanem maga az élő Jézus Krisztus. „Nélküle nincs keresztyénség, nincs egyház, de vele van!\" – mondta a zsinat lelkészi elnöke.

Kató Béla: Bethlen Gábor példakép lehetne

Bethlen Gábor fejedelem, Debrecen patrónusa címmel nyitottak meg kiállítást a Magyar Református Egyház jubileumi emlékéve keretében kedden a helyi Déri Múzeumban. Kató Béla erdélyi református püspök a kiállítás megnyitóján úgy fogalmazott, hogy „Bethlen Gábor fejedelem nélkül ez az ötszáz év nem volna igazán ünnepelhető”. Az erdélyi fejedelem megkövetelte a vallási türelmet, a szabad vallásgyakorlást, elsődlegesnek mindig a haza, azaz Erdély értékeit tekintette – mondta.

A Fejedelem nevéhez fűződik a gyulafehérvári román főiskola alapítása és a Biblia román nyelvű fordítása is. Az erdélyi püspök végezetül megjegyezte: Bethlen Gábornak „a különböző vallások, etnikai népcsoportok iránt tanúsított türelmét a mai politikusok is példának tekinthetnék”. A debreceni Déri Múzeum kupolatermében rendezett kamaratárlaton Bethlen-korabeli erdélyi relikviákat, pénzérméket, írásos dokumentumokat tekinthetnek meg az érdeklődők február 26-ig.