Márton Áron, az igaz ember

„Márton Áron 1944-ben bátor felszólalásával példát adott emberségről, az üldöztetést szenvedők melletti kiállásról. Személyében olyan tanúságtévőt tisztelhetünk, aki a mai kor emberét is képes tanítani, hogy felekezeti, nyelvi határokat átlépve miként lehet és szükséges cselekedni egy jobb, emberibb világ megteremtéséért és fenntartása érdekében” – fogalmaztak a szervezők beharangozó tájékoztatójukban.

Mint írják, az elnyomás és a háború megpróbáltatásai közepette Márton Áron beszédei és körlevelei biztatást jelentettek. A kolozsvári Szent Mihály-templomban 1944. május 18-án tartott papszentelésen szót emelt a máramarosszigeti deportálások ellen.

Ugyanakkor levélben 1944. május 22-én felhívással fordult a magyar hatóságok képviselőihez, hogy akadályozzák meg a zsidók elhurcolását. Válaszul Kolozsvár rendőrkapitánya kiutasította a városból.

Történelmi jelentőségű kiállásának az elismeréséül Márton Áront 1999. december 27-én a jeruzsálemi Yad Vashem Intézet a Népek Igaza címmel tüntette ki. A post mortem kitüntetést a bukaresti izraeli nagykövet 2000. június 20-án adta át Jakubinyi György érseknek.

„Márton Áron személye összefonódott az igazság védelmével, népe és a körülötte élő közösségek érdekképviseletével. Kimondatlanul is Márton Áron tekinthető a 20. századi erdélyi közélet szellemi vezetőjének, helytállása és áldozatvállalása ezrek életét erősítette. Emberségével, egyenességével, az igazság védelmében folytatott kiállásával kivívta mind híveinek, mind pedig az Erdélyben élő más felekezeteknek az elismerését és tiszteletét. Az igazság védelmében és a szeretet szolgálatában felvállalt élete ma is példaértékű” – vallják a szervezők.