Mária-út: plébániától plébániáig

Európában a legjelentősebb zarándokút a Szent Jakab sírjához vezető spanyolországi El Camino, melyet 200 ezernél több zarándok jár be évente. Egyre többen mennek el pusztán a híre miatt is, és hitükben megerősödve térnek vissza. Ehhez hasonló lesz a Mária-út is, melynek munkálatai már elkezdődtek.

Az alapútvonal az ausztriai Mariazellből indul, és Kőszeget, Celldömölköt, Bakonybélt, Csatkát, Bodajkot, Vértessomlót érintve kettéválik, majd Péliföldszentkereszt–Esztergom–Márianosztra–Mátraverebély –Szentkút, illetve Budapest–Máriabesenyő–Gyöngyös felé halad, majd Egerszalók–Eger–Miskolc–Sajópálfala–Tokaj–Máriapócs irányába vezet tovább. A zarándokok Nagykároly érintésével érkeznek Erdélybe, majd a Tasnád Kárásztelek-Nagyfalu-Zilah–
Hídalmás–Kide–Bonchida–Szamosújvár–Tacs–Teke–Régen–Sóvárad vonal után a gyalogosok az Énlaka–Oroszhegy–Zetelaka–Szentegyháza–Csíktaplóca–Csíkszereda, vagy a Bucsin–Gyergyóalfalu–Csíkdánfalva útvonalon érkezhetnek Csíksomlyóra. A teljes szakaszt 60 nap alatt lehet bejárni, a Budapestről indulók pedig 40 nap alatt érkeznek Csíksomlyóra. Az erdélyi rész 21 szakaszból áll, ezt napi 25–30 kilométert haladva három hét alatt lehet bejárni.

Regionális összefogás gyümölcse

A Mária-út kiépítését a 2006-ban létrejött magyarországi Mária Út Egyesület vállalta fel. Az erdélyi szakaszok kialakítását a gyulafehérvári Caritas Catolica és a Erdélyi Kárpát-Egyesület (EKE) vállalta fel. A munkálatok tavaly ősszel kezdődtek el. „Igyekeztünk úgy tervezni az útvonalat, hogy plébániától plébániáig vezessen egy-egy szakasz, s így a zarándokok a plébániák segítségével szállást kapjanak az önkéntes szállásadóknál vagy vendégházakban” – közölte a Krónikával Havas Tamás, a terv erdélyi koordinátora, aki azt reméli, hogy tíz éven belül a Szent Jakab-úthoz hasonlóan a Mária-út is nemzetközileg ismert zarándokút lesz.

A Mária-út annyiban különbözik az El Caminótól, hogy regionális összefogás gyümölcse. Jelenleg osztrákok, szlovákok, magyarok, románok, a későbbiekben pedig szlovének, horvátok, lengyelek is részt vesznek majd a zarándokút-hálózat kialakításában. Másrészt a régióra jellemző zarándokhagyományokat igyekszik felmutatni, mint például a csíksomlyói búcsúhoz kötődő búcsújárás hagyományait. További sajátossága, hogy a teljes hálózat száznál is több Mária-kegyhelyet kötne össze. Az egyes, kegyhelytől kegyhelyig vezető szakaszok külön zarándokutakként is értelmezhetők.

Ezek csoportosan vagy egyénileg is bejárhatók lesznek, elsősorban gyalogosan, de akár kerékpárral is. Az utat útjelzések és táblák jelölik majd, a vándorokat ajánlott szálláshelyek várják, és térképes útikalauz is készül. A zarándokok az állomásokon pecsétet és egyedi gyöngyszemeket kapnak, melyekből – miután végigjárták az utat –, saját gyöngyfüzért fűzhetnek. Közben pedig olyan helyeket, „csiszolatlan gyémántokat” is megismerhetnek, melyek kevésbé ismertek a turisták körében, ígéri az erdélyi koordinátor.

Kezdődik a jelzésfestés

Bár a terv elkészültéig sok idő van hátra, több erdélyi megyében is megvan már a pontos útvonal, amelyeken tavasszal el is kezdik a jelzésfestést. Hargita megyében a 90 kilométeres Sóvárad–Szentegyháza–Csíksomlyó szakaszon 18 ezer jelzést festenek majd fel az Erdélyi Kárpát-Egyesület tagjai, tájékoztatta a Krónikát Marthy Zoltán, a székelyudvarhelyi EKE részéről. „Bízom benne, hogy a helyi önkormányzatokat is be tudjuk vonni a munkába, hiszen az út megfelelő kialakítása hatalmas költségekkel jár” – mondta Marthy.

A Mária-út kiépítéséhez önkénteseket is várnak, a plébániákon és a polgármesteri hivatalokban jelentkezhetnek majd azok, akik segítenének a Caritas Catolica és az EKE nagyszabású tervének kivitelezésében. Megálmodói szerint a Mária-útnak hármas célja van: a spiritualitást, illetve a mindennapi élet hajszájából való kiszakadást keresők számára vonzó, értékfelmutató, biztonságos zarándokút-hálózat létrehozása, a kereszténység értékeinek megőrzése és továbbadása a jövő nemzedékeinek, valamint Közép- és Kelet-Európa vallási és kulturális értékeinek megismertetése a világgal.