2010. május 21., 10:382010. május 21., 10:38
A szentbeszédet Böjte Csaba dévai ferences szerzetes mondja. Az idei, sorrendben a 443. pünkösdi búcsút pénteken a 19 órakor kezdődő mise nyitja meg, ezután a kegytemplomban egész éjszakán át tartó virrasztás kezdődik. Szombaton 7-kor, 8-kor és 19 órakor ugyancsak miséket tartanak a kegytemplomban, míg éjszaka virrasztás lesz.
A csíksomlyói Szent Péter-templomban szombaton 18 órakor celebrálják a csángó misét. Pünkösdvasárnap a miséket a kegytemplomban 7-kor, 8-kor, 10.30-kor és 19 órakor tartják. A búcsú sikeres lebonyolítása érdekében több korlátozást is életbe léptettek. Pénteken reggel 6 órától tilos a megállás és a várakozás a Szék útján, a Kájoni János és a Nagymező utcában, míg 18 óra és szombaton 6 óra között részleges útlezárásra kell számítani. Ezekben, illetve a Nagyrét, Taploca és Márton Áron utcában szombaton 6 és 24 óra között tilos a gépkocsi-közlekedés. Pénteken 8 óra és vasárnap 24 óra között tilos bármilyen kereskedelmi tevékenység a közterületen, és az alkoholtartalmú italok árusítása. A búcsúra két különvonat is indul Budapestről, mert az egyikre már februárban elkeltek a jegyek. A Székely gyors és a Csíksomlyó expressz mintegy 1600 utast szállít.
Előbbi észak-erdélyi, utóbb dél-erdélyi útvonalon jut majd el a Székelyföldre. A Székely gyorsvonatot a felújított veterán Nohab, a Csíksomlyó expresszt Magyarország legkorszerűbb és legerősebb, 10 ezer lóerős villanymozdonya, a Taurus húzza majd. A csíksomlyói búcsú története 1444-ig nyúlik vissza, amikor IV. Jenő pápa körlevélben buzdította a híveket, hogy a ferencesek segítségére legyenek a templomépítésben. Az elvégzett munkáért cserébe búcsút engedélyezett. A levélben a pápa megemlíti, hogy a hívek nagy sokasága szokott összejönni ájtatosságnak okából, és gyakorta nem szűnik meg Máriát tisztelni. Széles körben elterjedt napjainkban is az a tévhit, miszerint a csíksomlyói búcsú a János Zsigmond erdélyi fejedelem erőszakos hittérítésével szembeni ellenállásra emlékeztet.
A fejedelem állítólag hadsereggel akarta Csík- és Gyergyószék katolikus híveit unitárius hitre téríteni 1567-ben. Mindez történelmi lehetetlenség, hiszen az Erdélyi Unitárius Egyház egy évvel később, 1568-ban, a tordai országgyűlés vallásügyi határozata nyomán alakult meg. János Zsigmond engedélyezte a hitvitázást, és a tordai vallásügyi határozat elfogadtatásával a korabeli Európában példátlan módon hozzájárult a felekezetközi feszültségek csökkentéséhez.
| A pünkösdi búcsú előestéjén mind külcsín, mind belbecs tekintetében az alkalomhoz illő kiadvány jelent meg a Kriterion Könyvkiadó jóvoltából 101 vers és ének Csíksomlyóról címmel. A kiadó közismertté vált antológiasorozatának legújabb kötetében a somlyói kegyhelyről, Erdély egyik legjelentősebb szakrális központjáról, a Mária-kultuszról, az évszázados búcsújáró szokásokról és hagyományokról erdélyi és nemcsak erdélyi költők verseit gyűjtötte csokorba Mirk László, a csíkszeredai katolikus gimnázium tanára. Emléket állít ugyanakkor a zarándokhely szellemi kiválóságainak, a tudós polihisztor Kájoni Jánosnak, a csángókutató Domokos Pál Péternek, az iskolalapító ferences rendi barátoknak. Helyt kap a kötetben közel másfél tucatnyi Mária-ének, kottával is ellátott verses ima, mindenikük felcsendül azon tízezrek, százezrek ajkán, akik ezekben a napokban a négy égtáj felől vonulnak a csíksomlyói búcsúra. A kötetet Léstyán Csaba fiatal képzőművész ihletett grafikái díszítik. J. M. |
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A Gyulafehérvári Római Katolikus Főegyházmegye Családpasztorációs Központja szemléletformáló és gyakorlati alapképzésre hívja az egyházmegye házaspárjait.
Látogatottsági adatok