A Szent Márton-emlékévnek a programokkal karitatív, szociális és kulturális üzenete is van, és nemcsak a Szent Mártonhoz kötődő Szombathelyen és Pannonhalmán, hanem az egész országban, a Kárpát-medencében – mutatott rá Soltész Miklós, az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) egyházi, nemzetiségi és civil társadalmi kapcsolatokért felelős államtitkára szerdán a Pannonhalmi Főapátságban tartott sajtótájékoztatón.
2015. május 09., 13:262015. május 09., 13:26
Soltész Miklós azt mondta, a kormány és a főapátság jó kapcsolatának egyik momentuma, hogy a kormány 2016-ot Szent Márton-emlékévvé nyilvánította.
Emlékeztetett: Szombathely 2,5 milliárd forintot kapott az emlékévhez kapcsolódó – 2015. november 11. és 2016. november 11. között tartandó – programokra és fejlesztésekre, emellett jövőre százmillió forint áll majd rendelkezésre a Szent Márton nevét viselő itthoni és határon túli templomok és plébániák azon programjaira, amelyek a szent emlékének megőrzéséhez járulnak hozzá. Hozzátette: Szent Márton élete olyan kanyarokkal volt tele, amelyek „mindnyájunknak lehetőséget és egyben támaszt adnak a változásra”.
Kara Ákos, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) infokommunikációért felelős államtitkára, a térség fideszes országgyűlési képviselője bejelentette, hogy a kormány 855 millió forintot biztosít a főapátságnak az emlékévhez kötődő programokra. Elmondta, az elmúlt években sok sikeres, tudatos és átgondolt beruházás valósult meg a főapátságban és a városban, amelyek példák lehetnek arra, hogy a fejlesztési forrásokat miként lehet jól felhasználni. Kiemelte, hogy a programok fő célközönségét a fiatalok jelentik.
Várszegi Asztrik pannonhalmi főapát hozzátette: az emlékévben a bencés diákok és a plébániaközösség napi rendszerességgel oszt meleg ételt a pannonhalmi rászorulóknak, zarándoklatokat, nemzetközi tudományos konferenciát tartanak, kiadványokat jelentetnek meg és koncerteket szerveznek, amelyek mind köthetők Szent Mártonhoz.
Emellett a Pannonhalmi Területi Apátság tizenöt templomába viszik el a szent csontereklyéjét, és kiállítást rendeznek Szombathellyel közösen. A tárlat keretében Szent Márton szülőföldjének, Pannónia tartománynak a vallási, kulturális, történeti és művészeti értékeit mutatják be mindkét városban.
Szent Márton 316-ban született a mai Szombathelyen. 15 évesen belépett a hadseregbe, 339-ben megkeresztelkedett. 371-ben Tours püspökévé választották meg, de ő tiltakozott ellene. A legenda szerint egy libaólban próbált elrejtőzni, a ludak azonban a gágogásukkal elárulták. Szent Mártont hittérítőként tartják számon.
A Gyulafehérvári Római Katolikus Főegyházmegye Családpasztorációs Központja szemléletformáló és gyakorlati alapképzésre hívja az egyházmegye házaspárjait.
szóljon hozzá!