Kálvin legfőbb műve, az Institutio a református egyház alkotmánya – véli Buzogány Dezső teológiai tanár, aki 2014-ben fejezte be a mű újbóli magyarra fordítását.
2014. május 09., 14:422014. május 09., 14:42
Buzogány Dezső (képünkön) az Erdélyi Református Egyházkerület Kálvin-emlékévének alkalmából meghirdetett rendezvénysorozata keretében tartott előadást a kolozsvári Kétágú templomban. Az Institutio első változata 1536-ban született, 1559-ig Kálvin kiegészítette a munkát.
Négy könyve van, az első a teremtő Isten megismerését tartalmazza, a második a megváltó Isten megismerését, a harmadik azt, hogy mi hasznunk van abból, hogy van megváltó Istenünk, a negyedik pedig a külső eszközökről szól, amelyekkel Isten hív, hogy Krisztust kövessük, mutatott rá az előadó.
Van egy rím, ami az Institutióra talál, ez pedig a konstitúció, hívta fel a figyelmet az előadó, aki szerint Kálvinnak ez a munkája, a református egyháznak, a református embernek a konstitúciója, az alapirata kellene legyen. Mint mondta, a református egyháznak két másik alapvető írása van, a Szentírás és az Apostoli Hitvallás, a harmadik pedig Kálvin műve, amely a Szentírásra épül, ezt magyarázza.
A legfontosabb könyve ez a református egyháznak, de nem a legolvasottabb, mutatott rá Buzogány Dezső. Kifejtette, egy nemrég elvégzett kutatás szerint 358 Kálvin-munka van Erdélyben, ezekből pedig 110 Institutio.
Ez nemcsak református környezetben hatott, hanem szász lutheránus körben is, a 16–17. században rengeteg kripto-kálvinista szász lutheránus volt, aki szimpatizált Kálvin műveivel. A magyar fordításból Magyarországon és Erdélyben mindössze 40 található, Erdélyben 11 Szenczi Molnár Albert-féle fordítást tartanak nyilván, ezekből 8-at Kolozsváron őriznek.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A Gyulafehérvári Római Katolikus Főegyházmegye Családpasztorációs Központja szemléletformáló és gyakorlati alapképzésre hívja az egyházmegye házaspárjait.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!