Iránytű lelkészeknek

Az ötszáz oldalas munka Kiss Ferenc halála után két évvel jelent meg, és a Mezőség elszórványosodására figyelmeztetett. A református egyház diakóniai központjának Bocskai Terme zsúfolásig telt az érdeklődőkkel, a székelykövesdi születésű Kiss Ferenc barátaival, ismerőseivel.
A szerzőről többen is megemlékeztek. Vetési László szerint egy korszak ért véget Kiss Ferenc halálával. Hangsúlyozta, az egykori kántortanító a kilencvenedik életévén túl is képes volt lelkesíteni, magyar nyelvű istentiszteleteket szervezni, mozgósítani a fiatalokat, hogy templomba járjanak, hogy ne hagyják veszni anyanyelvüket. „A lírát, prózát, útleírást, élménybeszámolót rögzítő kötet olyan kordokumentum, amelyet minden lelkésznek és néptanítónak el kell olvasnia és tanulnia belőle a lelkesedést, az ügy vállalását, ami Kiss Ferencet jellemezte” – hangzott el a könyvbemutatón. Az egykori tanító energiát, anyagi áldozatot nem sajnálva járta a Mezőség falvait, feltérképezte, hogy milyen körülmények között, hol élnek még magyarok, milyen gondokkal küzdenek, mire van szükségük ahhoz, hogy magyarságukat megőrizhessék. A könyv fontos dokumentuma a Mezőségnek, szubjektív bemutatása ennek a sajátos világnak – mutatott rá Vetési László lelkipásztor, aki szerint Kiss Ferenc az erős lelki háttérnek köszönhetően tudott úgy dolgozni, hogy még a több évtizedes kommunizmus sem törte meg. „Sikerült ezt a világot tisztán és lelkesítően végigélnie. Vele befejeződött a prófétai kor” – fogalmazott Vetési.