Hanuka, az örömünnep

A hanuka örömünnep, a szabadság – a vallási és a fizikai szabadság –, valamint a fény ünnepe. Az ünnep a zsidó naptár szerint kiszlév hó 25-étõl tévét 2-éig tart, ez az idén a Gergely-naptár szerint december 5. és 12. közé esik, így a manóra elsõ gyertyáját kedd este gyújtották meg.

A szeleukida IV. Antiokhosz Epiphanész i.e. 168-ban kiszlév hó 25-én foglalta el Jeruzsálemet, és a hagyomány szerint három évvel késõbb ugyanezen a napon foglalta vissza a várost a Júdás Makkabeus vezette zsidó sereg. Amikor a megszentségtelenített szentélyben meg akarták gyújtani az örökmécsest, csak egy kis korsónyi tiszta, megszentelt olajat találtak. Bár ez alig egy napra lett volna elég, csodás módon mégis nyolc napig égett, amikorra elkészült a tiszta, megszentelt olaj és a templomot újra felavathatták – erre utal az ünnep felavatás jelentésû elnevezése.

Az ünnepre – amelyet már Jeruzsálem felszabadítása után egy évvel megültek – mécses- vagy gyertyagyújtással emlékeznek. Kiszlév hó 24-én este egy lángot gyújtanak a nyolcágú gyertyatartón, a hanukián, majd minden este eggyel többet, mert a Talmud szerint „a szentség dolgában csak növekedni lehet\". Az új gyertyát mindig balról teszik hozzá a többihez és balról jobbra haladnak a gyújtással. A gyertyatartó a zsinagógában a déli oldalon áll, keletrõl nyugatra fordítva, otthon az ablak közelébe helyezik, hogy fénye kifelé is világítson és hirdesse hanuka csodáját. A láng meggyújtásakor elsõ alkalommal három, a többi napon két imát mondanak. A gyertyáknak legalább fél órát kell égniük, és nem szabad õket világításra használni.

Hanuka az öröm ünnepe, ilyenkor sem böjtölni, sem gyászolni nem szabad. A család tagjai megajándékozzák egymást, játékkal, beszélgetéssel töltik együtt az estéket. Az asztalra fánk és latkesz kerül, emlékezésül az olaj csodájára. A latkesz úgy készül, hogy a nyers reszelt krumplit liszttel, borssal, sóval összekeverik, és olajos tepsiben, sütõben kisütik.