Ferenc pápát is meghívták Máriaradnára

Reinholz András római katolikus plébános a Mediafax hírügynökségnek elmondta, bár a szentatya tudomásul vette a meghívást, még nem jelezte, hogy részt vesz az Arad megyei zarándokhely ünnepén.

A plébános elmondta, hogy bár a pápa jelenléte nem valószínű, a Vatikán mindenképpen képviselteti magát a felújított ferences templom és kolostor felszentelésén. A Temesvári Római Katolikus Püspökség által felügyelt kegyhely átadási ünnepségén már számos jeles hazai és külföldi személyiség jelezte jelenlétét, többek között Klaus Johannis államfő is.

A nyugati országrész legnagyobb katolikus kegyhelyének megújulása három éve kezdődött, a több mint tízmillió eurós, 47,14 millió lejes beruházás nagy részét, 30 millió lejt uniós forrásokból hívták le, a fennmaradt összeget a kormány és a temesvári püspökség biztosította. A projekt keretében az épületkomplexumban a több ezer kötetes könyvtár mellett múzeum és állandó kiállítás, illetve több konferenciaterem is helyet kap.

A három műemlék épület a több évig tartó munkálatokat követően idén kerül vissza a turisztikai körforgásba, és a működtetők azt remélik, hogy a restaurálásnak köszönhetően megduplázódik a látogatók száma. Az Aradtól mintegy 30 kilométerre található Mária-kegyhelyet eddig mintegy 80 ezren keresték fel évente.

A Lippához tartozó Máriaradna temploma a csíksomlyói kegytemplom mellett a magyar Mária-kultusz egyik kiemelkedő helyszíne. A ma látható templom 18. századi barokk alkotás háromhajós kialakítással, két magas toronnyal. A kolostor zárt belső udvaros négyszöge délnyugatról csatlakozik az épülethez.

A kegyhely története a 16. századba nyúlik vissza. 1520-ban egy özvegy emeltetett kápolnát a mai épületegyüttes helyén. Ezt a 17. század első harmadában felújították. 1668-ban Georg Vričonosa egy olaszországi nyomdából származó képet adományozott a kápolnát szolgáló szerzeteseknek, amely Máriát ábrázolja a kisdeddel. 1695-ben, a lippai vár ostromakor a törökök felgyújtották a kápolnát, ám a kép sértetlen maradt – ekkor kezdődött el a kegyhely története. Az első búcsújárást 1709-ben szervezték Radnára, de az egyház csak 1750-ben ismerte el hivatalos kegyhelyként.

A mai templom alapjait 1756-ban rakták le, felszentelésére 1767-ben került sor. A ferences kolostor is ebben az időszakban épült ki. 1911-ben a templom mindkét tornyát megmagasították 30 méterrel, ezek 67 méter magasak. Bár a kommunista hatalom 1951-ben betiltotta a szerzetesrendek működését, Radnán tovább szolgálhattak a ferencesek.

1992-ben II. János Pál pápa a máriaradnai kegytemplomnak basilica minor, azaz kis bazilika címet adományozott. 2003-ban az utánpótlás hiánya miatt a ferencesek elhagyták a kolostort és a templomot, az épületegyüttest a temesvári püspökség vette át.