Elkezdődött a Krisztus feltámadására való felkészülés

A negyvennapos bűnbánati időszak a negyedik században vált általánossá a keresztény világban, amikor a nyilvános gyónást követően a bűnösöket mintegy másfél hónapra kizárták a templomból, és csak nagycsütörtökön engedték vissza, közben pedig különböző bűnbánati cselekedeteket kellett elvégezniük – számolt be az ünnep kapcsán id. Czikó László. A csíktaplocai plébános azt is megjegyezte, hogy II. Orbán pápa 1091-ben rendelte el a hamvazást, ez a szokás a katolikusoknál máig fennmaradt.

Beismerni a bűnöket

Hamvazószerda ünnepe az eredetét tekintve visszavezethető egészen az ószövetségre, sőt a pogány világra is, ugyanis már akkor fontosnak tartották a belső megtisztulást. Amikor még nem volt ez a mély istenhit, az emberek már akkor is tettek a bűnöktől való megszabadulásért: vettek egy kecskebakot, bárányt vagy kost, és kivitték a település szélére, körbeállták az állatot, és mindenki rámondta a bűnét. Azt a rosszat az ördögnek tekintették, és elűzték, hogy a vadak széttépjék bűneikkel együtt, mutatott rá a plébános.

Hozzátette, az ószövetségben is átérezték a bűnök súlyát, hiszen már akkor sem akarták azokat beismerni: a teremtés kezdetén, amikor Isten számon kéri az embert, már akkor másra hárítják a bűnösséget (Ádám Évára, Éva a kígyóra). Ez a mai világban is így van, s habár senki nem akarja beismerni bűnösségét, de szükséges azt megtenni – erre biztosít lehetőséget ez az ünnep is.

Hamu mint bűnbánati jelkép

Az ünnep nevét a hamu megáldásából, illetve annak a hívek homlokára való szórásából kapta. Az előző év virágvasárnapján megáldott barka elégetéséből visszamaradt hamuval hamvazószerdán a szertartást végző pap a bűnbánat jeleként kereszt alakban meghinti a hívek fejét, és közben az „Emlékezzél meg, ember, hogy porból lettél és porrá leszel!” vagy „Tartsatok bűnbánatot és higgyetek az evangéliumban!” felszólítást mondja, ismertette Czikó. Kiemelte, mivel ez nem állami ünnep, így vasárnap is hamvaznak azoknak a híveknek, akik nem tudnak rész venni a szerdai szentmisén.

Fontos a belső megtisztulás

Nagyböjtben az oltárok virág nélküliek, nincsen Dicsőség a szentmisében, és elmarad az Alleluja az evangélium előtt. A böjti időszak liturgikus színe a lila, ez is a bűnbánatot jelképezi. Az orgona is csak a szöveget szabad kísérje, ahogyan a közéletben a zenés mulatságok is megszűnnek. Nagyböjt péntekjein kötelező a húsfogyasztástól való tartózkodás, a szigorú böjti napokból kettő van: hamvazószerda és nagypéntek, ekkor háromszor szabad enni, és egyszer jóllakni, vázolta a farsangi időszaktól való eltéréseket a plébános.

Mint elmondta, jelképesen a böjti időszak a befelé fordulás időszaka, a hamvazás pedig bármilyen büszke emberről is legyen szó, emlékeztet arra, hogy porból lettünk és porrá leszünk. A legfontosabb ez idő alatt a belső tisztaság. Az, hogy ez ember saját magába tekintsen, ne másban keresse a hibát. A böjtölés arra figyelmezteti a híveket, hogy belső önvizsgálatot tartsanak, részletezte. Czikó László tapasztalata szerint a taplocaiak megélik ezt az ünnepet, tudják jelentőségét. „Hamvazószerdát és nagypénteket talán még a hitetlenek is próbálják megtartani” – összegzett a plébános.