Egyre több a katolikus

A világmissziónak minden évben számos vértanúja van, 2006-ban 17 pap, egy szerzetes, három szerzetesnõ és három világi misszionárius lett erõszakos cselekmény áldozata a harmadik világ országaiban – tudatja a közlemény. Világszerte mintegy 85 ezer világi és szerzetes pap, 28 ezer szerzetes, 450 ezer szerzetesnõ, valamint 1,65 millió civil hitoktató tevékenykedik.

A katolikusok száma minden kontinensen növekedett, amelynek következtében a világ összlakosságának 17,25 százaléka számít katolikusnak: Afrikában 4,7 millióval, Amerikában 6,8 millióval, Ázsiában hárommillióval, Európában 1,9 millióval lettek többen a katolikusok – ez utóbbi adat azért is figyelemre méltó, mert több év után elõször növekedett az öreg kontinens katolikusainak a száma.

A missziós világnapra XVI. Benedek pápa is üdvözlõ közleményt adott ki, amelybõl a legtöbb misén idézeteket olvastak fel a világnapon.  „Éppen 50 éve tették közzé XII. Piusz pápa Fidei donum kezdetû enciklikáját, amely akkor elõmozdította és bátorította az egyházak együttmûködését a misszió terén, különösen ott, ahol a szegénység, az erõszak, az emberi jogok szisztematikus tagadása megalázást és elnyomást okoz” – áll a pápai üzenetben. XVI. Benedek felhívja a figyelmet arra is, hogy a miszsziós világnapnak alkalmat kell nyújtania arra is, hogy a hívek imákban emlékezzenek meg a mártír testvérekrõl, akik életüket áldozták az evangélium terjesztéséért. A pápa szerint Jézus mennybemenetele elõtt mondott szavai ma is aktuálisak:  „Menjetek tehát, tegyétek tanítványommá mind a népeket! Kereszteljétek meg õket az Atya és a Fiú és a Szentlélek nevében, és tanítsátok meg õket mindannak a megtartására, amit parancsoltam nektek”. Az egyes országokban mûködõ részegyházak egész világra kiterjedõ felelõsségére is felhívja a figyelmet levelében az egyházfõ, mert szerinte szükséges, hogy új lendületet adjanak a missziós tevékenységnek, annak ellenére, hogy a II. vatikáni zsinat óta valóban elkezdõdött egyfajta megújulás ezen a téren. Ennek érdekében XVI. Benedek szorgalmazza, hogy erõsödjön a segítségnyújtás a különbözõ országokban lévõ közösségek, papok, szerzetesek és világiak között az evangelizációhoz szükséges eszközök használatát illetõen.

XVI. Benedek szerint az önmagába zárkózás veszélye fenyegeti az egyházat – azt is megjegyzi, hogy a nyugati társadalmak kultúrája egyre inkább elvilágiasodik, ami a családok válságát és a papság elöregedését vonja maga után. Emiatt szerinte sokszor a frissen megtérített területekrõl kell átjönniük a híveknek az öreg kontinensre missziós tevékenységet végezni. n

Világmissziós nap 1926 óta

A katolikus egyház 1926 óta minden év október harmadik vasárnapján tartja a világmisszió napját, amikor a templomokban is a miszsziókért és a hithirdetõkért imádkoznak. A hittérítés gyakorlása közben egyre több más kontinensrõl származó (indiai, indonéz, Fülöp-szigeteki, latin-amerikai és afrikai) pap és szerzetes érkezik a hivatásgondokkal küszködõ európai országokba missziót teljesíteni, ugyanakkor európai hitterjesztõk is utaznak „egzotikus” vidékekre. A világmisszió legfõbb szerve a Népek Evangelizációja Kongregáció, egy-egy ország missziós tevékenységét pedig a Pápai Missziós Mûvek nemzeti tagozata hangolja össze.