Egyházügyi törvény: ismét nem egyeztettek?

Hozzátette, hogy bár az Alkotmánybíróság közjogi érvénytelenség, azaz a törvény elfogadásának módja miatt semmisítette meg a júliusban elfogadott egyházügyi jogszabályt, a Fidesz most mégis hasonlóan, szinte statáriális eljárásban veri keresztül az indítványt a parlamenten: a december 22-én benyújtott, a képviselőknek a helyszínen kiosztott előterjesztésről pénteken már szavaz is a Ház. A szocialista politikus arra is felhívta a figyelmet, hogy noha a nyáron megalkotott egyházügyi törvényt kereszténydemokrata képviselők jegyezték, azt a Fidesz javaslatára a zárószavazás előtt átírták.

A mostani törvényjavaslat beterjesztői között pedig már nincs ott Harrach Péter KDNP-frakcióvezető, illetve Lukács Tamás, az egyházügyi bizottság elnöke, mindössze két kereszténydemokrata politikus. Nyakó István szerint a parlament előtt fekvő javaslat tartalmi értelemben nem hozott érdemi újdonságot, változatlanul azt célozza, hogy politikusok döntsenek az egyházzá nyilvánításról. Mint mondta, ez egyben azt is jelenti, hogy sok keresztény közösségnek az idei volt az utolsó, amikor egyházként ünnepelhették a karácsonyt. Az MSZP, amint lehetősége lesz rá, visszahelyezi jogaiba az egyesületté minősített egyházakat, jelentette ki. Az egyházakról szóló törvényről szerdán folytattak részletes vitát az Országgyűlésben.

Elsőként a fideszes Csöbör Katalin szólalt fel, aki azt mondta, az új törvény eleget fog tenni annak az elvárásnak, hogy azok az egyházak működhessenek egyházként, amelyek tényleg vallási tevékenységet folytatnak, és nem „biznisz” céljából jöttek létre. Ugyanakkor nyitva áll az út a többi szervezet előtt is, hogy az állam által elismert egyházzá váljanak. Varga László (KDNP) az előterjesztők nevében a törvényhez benyújtott módosító javaslatokat ismertette.

A jobbikos Mirkóczki Ádám arra hívta fel a figyelmet, hogy felkészületlenül, kapkodva próbálnak meghozni egy fajsúlyos kérdést, Gulyás Gergelytől (Fidesz) pedig azt kérdezte, kikre gondolt, amikor azt mondta, 12 szervezettel bővülhet az elismert egyházak listája. Elmondta azt is, hogy a célokkal egyetértenek, de elvi vita van a mennyiség és a minőség kettősségéről az előterjesztők és közöttük. A szintén jobbikos Gaudi-Nagy Tamás felszólalásában azt kezdeményezte, hogy a Hit Gyülekezetét vegyék ki az egyházügyi törvényjavaslatból, mivel szerinte nekik nincs helyük az elismert egyházak között.

Varga László a részletes vitában elhangzottakra úgy reagált, hogy a törvény alkalmas a „bizniszegyházak” kizárására, a nem teológiai feltételek teljesülésére pedig biztosíték a Magyar Tudományos Akadémia bevonása a döntéshozatalba. Megjegyezte, hogy a törvénytervezetbe mindenki beleszólt, „még Clintonné nagyságos asszony is”, amit visszautasított.