Bethlen-táblát avattak Gyulafehérváron

Az ünnepségen tíz Kárpát-medencei református egyházmegye képviseltette magát, az Erdély különböző részeiről érkezett református és római katolikus hívek teljesen megtöltötték az érseki székhelyet. A nagyszabású eseményen Pap Géza, az Erdélyi Református Egyházkerület püspöke hirdette az igét, prédikációjában emlékeztetett a fejedelem jelmondatára: „Ha Isten velünk, kicsoda ellenünk?”

A Gyulafehérvári Római Katolikus Főegyházmegye részéről Potyó Ferenc általános érseki helynök mondott beszédet, melyben kifejtette: az ünnepség nemcsak a múltra, hanem a jövőre is utal, hiszen lélekben is együtt lehetnek a különböző felekezetű hívek. Dr. Huszár Pál főgondnok, a Magyarországi Református Egyház Zsinatának világi elnöke Bethlen lelki-szellemi örökségéről tartott előadást, majd a Kolozsvári Református Kollégium és a Protestáns Teológiai Intézet kórusának műsora következett.
Bethlen Gábor fejedelem, megválasztott magyar király 1580. november 15-én született a Hunyad megyei Marosillyén. 1613-ban török támogatással lett Erdély fejedelme.

Fellendítette az ipart, a bányászatot és a kereskedelmet. Külföldi iparosokat telepített be, tilalmakat és monopóliumokat alkalmazott, jövedelmei a korábbi időszakok kétszeresére nőttek. Gyulafehérvárt fejedelmi székhellyé építette ki, támogatta a tudományokat és művészeteket, diákokat küldött külföldre, és külföldi tanárokat hívott be, ő alapította a nagyenyedi kollégium elődét. Erős államot szervezett a rendekkel szemben, és állandó sereget állított fel. Ez az időszak volt Erdély aranykora, és Bethlen az erdélyi gondolkodás első képviselője, aki Erdélyt mondta hazájának 1629. november 15-én bekövetkezett haláláig.