Az imaév – alkalom a lelki feltámadásra

Szent Pál apostol fogalmazta meg ezt a legvilágosabban a korintusi és minden idők híveinek, vagyis nekünk: „Ha tehát hirdetjük, hogy Krisztus feltámadt a halálból, hogyan állíthatják némelyek közületek, hogy nincs feltámadás? Ha nincs feltámadás, akkor Krisztus sem támadt fel. (...) De Krisztus feltámadt a halálból elsőként a halottak közül. Mivel egy ember idézte elő a halált, a halottak is egy ember révén támadnak fel. Amint ugyanis Ádámban mindenki meghal, úgy Krisztusban mindenki életre is kel.” (1 Kor 15, 12–14, 20–22.)
A Magyar Katolikus Püspöki Konferencia imaévet hirdetett a nemzet lelki megújulásáért. Ehhez csatlakoztak a határon túli magyar katolikusok velünk – erdélyiekkel – együtt, de csatlakoztak protestánsok és – a magyarokon kívül – más nemzetek is. Minden keresztény és minden nemzet rászorul a lelki megújulásra, amelynek alapja húsvéti hitünk.
Az imaév egybeesik a nándorfehérvári győzelem 550. évfordulójával is. 1456-ban Hunyadi János hadvezér és Kapisztrán Szent János vezetésével a keresztény seregek fényes győzelmet arattak az Európát fenyegető török hódítók fölött. Ma sem változott a helyzet: meg kell menteni a keresztény Európát, amelynek mi is részei vagyunk. Kezdjük hát a saját portánkon, önmagunkon. Éljük meg keresztény hitünket a családban, az iskolában, a munkahelyen, a társadalomban és a politikában, akkor már hozzájárultunk ahhoz, hogy Európa keresztény maradjon, illetve megújuljon kereszténységében.
Az imaév másik jelentős évfordulója az 1956-os magyar szabadságharc. A keresztény ember benső szabadságát külsőleg is meg akarja élni. Egyházunk meghirdeti a keresztény társadalom elveit (az egyház szociális tanítása), de nem nyújthat kész mintát a demokrácia számára. A keresztény társadalom felépítése, az igazi demokrácia megvalósítása szintén az Egyház feladata, de nem papjaiban, hanem társadalmi szerepet vállaló híveiben. Ezért kérjük mindig híveinket, hogy vegyenek részt a szavazásokon, és mindig olyan személyekre szavazzanak, akikről tudják, hogy egyházukat és nemzetüket szolgálják.
Ebben az esztendőben a főegyházmegyénk ezeréves fennállásának jubileumára (2009) készített ötéves pasztorális tervben a második évet éljük, melynek témája a megtérés. Falinaptárunkon is szerepel: életünk árnyoldalai Isten szeretetének fényében. A nagyböjti szent idő nagyon alkalmas volt arra, hogy komoly lelkiismeret vizsgálatot tartsunk. Megvizsgáltuk keresztény életünk árnyoldalait, és kerestük a megoldást. Egyházunk öt parancsában szerepel a húsvéti szentgyónás és szentáldozás is. De ez a minimum. Aki nem akar lelkileg éhen halni, legalább egy évben egyszer szentségekhez járul. Az Úr Jézus azért alapította a szentségeket, hogy elesett emberi természetünknek a szentségi kegyelemmel segítsen megélni keresztény hivatásunkat. Erre a segítségre mindig rászorulunk, nemcsak egyszer egy évben.
Szent Pál szavait kiáltom oda Nektek, Testvéreim: „Újuljatok meg gondolkodástok szellemében, s öltsétek magatokra az új embert, aki az Isten szerint igazságosságban és az igazság szentségében alkotott teremtmény.” (Ef 4, 24) Énekeljük boldogan minden keresztény testvérünkkel: „Krisztus feltámadott! Szűnjetek már bánatok! Ti is nyomán járjatok, feltámadást várjatok! Feltámadt Krisztus!” (DU 107, 3) Jakubinyi György gyulafehérvári római katolikus érsek, örmény katolikus apostoli kormányzó