Az egyházi vezetőkkel egyeztettek az európai intézmények elöljárói

A tanácskozáson hozzávetőleg húsz magas rangú keresztény, zsidó, muzulmán, illetőleg szik és hindu vallási vezető vett részt. Mint ismeretes, a tavaly december elsején életbe lépett Lisszaboni Szerződésben az EU elismeri az egyházak önazonosságát és autonómiáját, valamint Európa történetében, illetve a társadalmi életben betöltött sajátosan fontos szerepüket. Az Európai Unióról szóló szerződés 17. cikkelye előirányozza, hogy ennek intézményei „nyílt, átlátható és rendszeres párbeszédet” tartsanak fenn az európai egyházakkal és egyházi szervezetekkel.

Szükség van az egyházak tapasztalatára

„Sok millió európai polgár él társadalmi kirekesztettségben, holott Európa a világ egyik legtehetősebb régiója” – mutatott rá José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke. Mint mondta, leginkább az idősebb és a fiatal korosztályok érintettek.  „Az egyházak és a vallási közösségek fontos társadalmi szolgálatot végeznek tagállamainkban. Ha le akarjuk küzdeni a szegénységet, elengedhetetlenül fontos nagy múltú és széles körű tapasztalataikra építenünk” – hívta fel a figyelmet az EB-elnök.
Jerzy Buzek EP-elnök felvezetőjében bemutatta az Európai Parlament vallási és egyházi ügyekkel megbízott alelnökét, Tőkés László erdélyi EP-képviselőt. Mint mondta, az egykori református püspök példájából, egyházának a Ceauşescu-rezsim megbuktatásában vállalt szerepéből, valamint több más, hasonló esetből is kitűnik, hogy az egyházak társadalmi szerepvállalása minő fontossággal bír. „Világiaknak és egyháziaknak valamennyi – helyi, országos és európai – szinten együtt kell működniük, hogy véget vethessünk a szegénységnek és a társadalmi kirekesztettségnek.

Elsőbbségi célkitűzésünk, hogy helyreállítsuk a társadalmi és gazdasági biztonságot. Az egyházaknak ebben döntő szerepük lehet, hiszen a közösségek és egyének életében végzendő szociális munka terén hatalmas tapasztalatra tettek szert. Tapasztalatuk és tudásuk talán sohasem volt értékesebb, mint a jelenlegi válsághelyzetben” – értékelte Buzek. Ugyanakkor bejelentette, hogy szeptemberben az EP-ben e témakörben konferenciát szerveznek, amelyre konkrét javaslatokat vár. „Mindannyian Isten gyermekei vagyunk” – zárta beszédét a lengyel elnök. Herman Van Rompuy, az Európai Unió elnöke arra hívta fel a figyelmet, hogy amikor szegénységről beszélünk, nem struktúrákról, hanem emberekről van szó, akik mindezt közösségben élik meg, következésképpen emberközpontúan és közösségben kell gondolkoznunk – mégpedig a legfontosabb transzcendentális elemre, „a szeretetre” alapozva.

Nem helyettesíthető a szeretet

Erdő Péter bíboros, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia elnöke hozzászólásában arra hívta fel a figyelmet, hogy sok országban nehezen tudnak eleget tenni feladatuknak a nagy szociális ellátó rendszerek. Ugyanakkor rámutatott:  ezek puszta létezése is azt bizonyítja, hogy az európai társadalmak gondoskodni akarnak a leginkább rászorulókról. „Önmagában még a jól működő intézményi háttér sem helyettesítheti a személyes szeretetet és gondoskodást” – emelte ki előadásában Erdő Péter. Kifejtette, hogy a szegénységet nem szabad kizárólag a tulajdon mennyiségében, értékében mérni, hiszen az élet minőségét ennél sokkal több szempont határozza meg, a tiszta ivóvízhez való hozzájutástól, a testi és lelki egészség állapotáig.

„Egyházunk tanítása szerint az emberiség és minden egyes ember Isten szeretete folytán létezik. Ez az a szeretet, amely minket a másik ember elfogadására és szeretetére indít. Ezért van az, hogy egyházunk – éppen a hit alapján – ma is önfeláldozó tevékenységre törekszik a szociális területen, mégpedig nemcsak intézményes segítség, hanem személyes kapcsolatépítés és nevelés útján is” – mondta a bíboros. Az egyház – hangsúlyozta – olyan szolidáris humanizmus mellett áll ki, amely képes megteremteni a minden ember méltóságán és szabadságán alapuló társadalmi, gazdasági, politikai rendet.

A találkozón a hitéleti vezetők támogatásukról biztosították az Európa 2020 stratégiát, az abban foglalt szociális és oktatáspolitikai célokat. Arra bíztatták az európai intézményeket, hogy fokozott erővel törekedjenek a munkaerőpiachoz való hozzáférés megkönnyítésére, a tagállami szociális szolgáltatások jobb összpontosítására, az oktatáshoz és képzéshez való hozzáférés terén az esélyegyenlőség biztosítására.

Keleten mélyebb a szegénység

Tőkés László a találkozót követő sajtótájékoztatón felhívta a figyelmet: Európa keleti, kevésbé szerencsés felén, a volt vasfüggönynek azon az oldalán, ahol évtizedeken át kommunizmus uralkodott, sokkal mélyebb a szegénység, mint Nyugat-Európában. Ennek leküzdése érdekében közös szolidaritásra szólított fel. A posztkommunista térségben különösen nehéz helyzetben élő társadalmi csoportok között külön említette a cigányságot, illetve a kisebbségeket. Az MTI-nek nyilatkozva elmondta, hogy jelenlegi tisztségében, az Európai Parlament alelnökeként ő felelős az egyházakkal való kapcsolattartásért. E feladatát ellátva arra törekszik, hogy az uniós intézmények és az egyházak közötti párbeszéd ne maradjon esetleges, hanem intézményesüljön, és az Európai Parlamentben is jöjjön létre ezzel foglalkozó állandó hivatal.

Az egyházak nem helyettesíthetik az uniós és az állami intézményeket, miként utóbbiak sem pótolhatják az egyházakat, ezek a tényezők inkább egymás kiegészítői lehetnek – mondta Tőkés László. Az egyházak – tette hozzá – nehéz helyzetben, „ár ellen úszva” igyekeznek betölteni hivatásukat, leküzdeni az önzést.