„Tanúságot kell tennünk Róla”

A főesperesi kerület legnagyobb búcsújának útravalója: a szeretet végső győzelmének hitében ne csak szavakkal, tettekkel is tegyünk tanúságot Jézusról.

Az Úr testének és vérének főünnepére hangolt az ünnepélyesség, a fel-felhangzó csengettyű-, ének- és imaszó, lobogók alatt vonultak a keresztalják a Márton Áron téri főpásztori szabadtéri szentmisére, utána a négy égtáj felé elhelyezett, a Mária Légió, a Rózsafüzér Társulat és a nőszövetség által díszített lomboltároknál stációt tartva kértek áldást településeikre, lakóikra és a világra.

A Kis Szent Teréz-plébániatemplom előtt meghajtották zászlaikat a kadicsfalvi egyházközség gyalogos zarándokai, majd közös imádság és áldás után útnak indult a Bethlen lakótelepi népes csoport is. A kereszt után az idén elsőáldozottak haladtak, mosolygós szülők kísérték a kosárkáikban virágszirmokat vivő gyermekek felnőttekéhez igazított lépteit. Lelkükből zengett a zarándokének. A térre érkezve a keresztalják népe bekapcsolódott a rózsafüzér-imádságba.

Hosszú harangszó és a helyi egyházközségek egyesített kórusainak éneke kísérte a szerpentinen körmenetben vonuló aszszisztenciát. Jakubinyi Györgyöt, a gyulafehérvári főegyházmegye érsekét Mátyás Károly főesperes-plébános köszöntötte. Székelyudvarhelyi úrnapi búcsús hagyomány, hogy a főcelebráns a főegyházmegye mindenkori főpásztora – 1949-ben, az utolsó szabad főtéri körmenet alkalmával Márton Áron püspök vitte az oltáriszentséget.

Az érsek bevezető gondolatában Jézus búcsúvacsorájára irányította a figyelmet, kiemelve: Jézus nem emlékképet adott tanítványainak. Az oltáriszentség és a papság alapításával jelenlétét kaptuk az idők végezetéig. Konszekrált kenyér és bor ma is ott van, ahol érvényes egyházi rend van. Az úrnapi mise és körmenet pedig hitvallás: miként viszonyulunk hozzá a családban, az egyházban, illetve ájtatosságainkban.

A búcsú meghívott szónoka Varga Rezső kanonok, főegyházmegyei vagyonkezelő emlékeztetett, az ünnep és a szentmise központja Jézus, a két legfontosabb élelem, a kenyér és a bor valóságos jelenlétében. Az eucharisztia mindennapi táplálék, erőforrás, a betegnek gyógyszer, vigasz, de ránézés is: itt van valóságosan. Legyünk közel hozzá, alakítsunk ki közelséget vele, maradjunk beszélő viszonyban Jézussal.

„Nem elég csak a templomban ájtatoskodnunk, a világban is tanúságot kell tennünk róla. Aki nem kerekedik fel, soha nem találhat rá – az istenképűséget kell keresnünk” – hangsúlyozta.

A körmenet a templom falainak meghosszabbítása minden ember élete felé – hallottuk a homíliában. Áldáskérő gondolatként elhangzott: Jézus maradjon családjainkkal, a ránk bízottakkal, a velünk ünneplőkkel, valamennyiünkkel.

A tavaszi ünnepkört lezáró Úrnapján a Mennyei Kenyér által a köztünk élő Ige áldását kérték a körmeneti stációk alatt.