„Megváltoztatta az egyház arcát” a két éve beiktatott pápa

Ferenc pápa a tavaly május 24–26. közötti szentföldi látogatásával indította el külföldi útjainak sorát. Ezt megelőzően 2013-ban csak a brazíliai ifjúsági világtalálkozón vett részt, amely azonban még elődje, XVI. Benedek programjának része volt. Ferenc pápa augusztusban Dél-Koreába utazott, szeptemberben Albániába, novemberben Törökországba, majd januárban ismét az ázsiai kontinensre, Srí Lankára és a Fülöp-szigetekre. Novemberben a FAO római székházába és az Európai Parlamentbe látogatott el.

Az első latin-amerikai egyházfő pápaságának első esztendeje a „bemutatkozás\" évének számított, a másodikban Ferenc pápa elindította a Vatikán általa képzelt külpolitikai munkáját. A szentföldi utat követően Ferenc pápa közös imára hívta a vatikáni kertekbe Simon Peresz izraeli és Mahmúd Abbász palesztin elnököt, amelyen I. Bar­to­loma­iosz konstantinápolyi pátriárka is részt vett.

Decemberben került nyilvánosságra, hogy az Amerikai Egyesült Államok és Kuba közötti nyitás a szentszéki diplomácia és Ferenc pápa személyes közvetítésével jött létre. Ázsiai útjai során Ferenc pápa volt az első egyházfő, akinek repülőgépe áthaladt Kína légterén. Vatikáni elemzők szerint az „egyház arcát megváltoztató\" pápaság második évében Ferenc pápa egyházfői népszerűsége tovább erősödött a katolikusok és a nem hívők körében is.

Ezzel egy időben a külpolitikai súlya is annyira nőtt, hogy jelenleg Ferenc pápa az egyik legtekintélyesebb és legnagyobb figyelemmel kísért nemzetközi vezetőnek számít. Ezt bizonyítja többek között, hogy Angela Merkel német kancellár februárban a G7-es csoport soros elnökéként az első hivatalos látogatást Ferenc pápánál tette a nagyhatalmak agendájának egyeztetésére.

2013-ban Ferenc pápa a szíriai békéért imádkozott, 2014-ben számos alkalommal az ukrajnai válság békés megoldását sürgette. Júniusban az észak-olasz Redipuglia első világháborús katonai temetőjében őrültségnek nevezte a háborút, hangsúlyozva, hogy a világban egyszerre több helyszínen „harmadik világháború\" zajlik.

A családról október 5–19. között tartott rendkívüli szinódus témái hidat fektettek le az egyház és a mai társadalom legsürgetőbb problémái között. Ahogyan az olasz sajtó fogalmazott: a szinódus „felolvasztotta az addigi fagyos egyházi álláspontokat\". Az elváltak áldozásban való részesítése, az élettársi kapcsolatban élők és az azonos nemű pároknak az egyházba való befogadásáról megkezdett párbeszéd idén az októberi rendes szinóduson folytatódik.

A Ferenc pápa által 2013-ban útjukra indított egyházi reformok jelentős 2014-es állomása a Vatikán pénzügyi-gazdasági te­vé­kenységét irányító gazdasági titkárság felállítása volt. A reformokat kísérő ellenállásról maga Ferenc pápa beszélt, amikor karácsony előtt a kúria tagjait fogadva felsorolta azt a 15 betegséget, amely szerinte megbénítja az egyház szolgálatát: többek között a „lelki Alzheimer-kór\" tüneteit is felfedezte bíborostársain. A februári konzisztóriumon kreált 15 új bíborossal tovább bővítette a következő pápát megválasztó testület földrajzi összetételét.

Az eddig ismert idei program szerint a katolikus egyházfő június 6-án Szarajevóba látogat, szeptember végén Philadelphiába a családok világtalálkozójára, amelynek keretében az ENSZ-ben és az amerikai kongresszusban is beszédet mond. Novemberben Pa­ra­guay, Equador és Bolívia várja az egyházfőt, aki Afrikába is el szeretne jutni. Idén várható Ferenc pápa második enciklikája is, amelynek témája a környezetvédelem lesz.