Akikért már nem szól a harang

Fotó: László Tamás

A harang viszont leesett, és megsebesítette a tolvajokat. A templomot mindenképp megmenteni kívánó Erdélyi Református Egyházkerület illetékesei ekkor döntöttek úgy, hogy ideiglenesen a Kolozs megyei Kozárvárra szállítják a harangot.

Fogy a gyülekezet
A Zsibótól 42 kilométerre északkeletre, Déstől 40 kilométerre északnyugatra, a Szamos jobb partján fekvő Nagyilonda közigazgatásilag ugyan Szilágy megyéhez tartozik, a gyülekezet azonban nem a Királyhágómelléki, hanem az Erdélyi Református Egyházkerület fennhatósága alatt áll. A település ugyanis a trianoni békediktátumig Szolnok-Doboka vármegye nagyilondai járásának székhelye volt.
A községet 1467-ben említették először mai nevén. 1910-ben 1167 lakosából 661 román és 445 magyar volt. A 2002-es népszámlálás adatai azonban lényeges elrománosodásról tesznek tanúbizonyságot: Ilonda és a hozzá tartozó 11 település 2589 lakosából 2325 román, 244 roma, 17 magyar, 2 ukrán és 1 német nemzetiségű volt.
A helyzet ma még szomorúbb. Nyeste Csaba református lelkész – aki hat éve végez szórványmissziói szolgálatot az ilondai gyülekezetben – arról tájékoztatott: míg 2002-ben is csupán hat református tagja volt a gyülekezetnek, mára öten maradtak. A gyülekezetre az elöregedés jellemző, esküvőre, keresztelőre nincs is remény. A lelkész havonta egy alkalommal jár ki vasárnap délutáni istentiszteletre, amelyeket évek óta családi házaknál tartanak.

Remény a megújulásra
A közösségnek nincs sem gondnoka, sem presbitériuma. A templomhoz hasonlóan pusztulásra ítélt parókiának a második világháború óta nincs állandó lakója. Ezért is döntöttek 2002-ben a leromlott állagú ingatlan eladása mellett. A paplak megmentése mellett szállt azonban ekkor síkra Oláh József. A Kolozs megyei Kisbács lelkésze 49 évre kötött haszonbérleti szerződést a parókiára, s egyúttal arra is ígéretet tett, hogy idővel a templomot is feljavítják. Oláh Józseftől megtudtuk, hogy potom áron kívánták értékesíteni az ingatlant, az összegből legfeljebb 38 éven át lehetett volna állni a szórványmisszió szolgálatot ellátó lelkész útiköltségét. A kisbácsiak viszont 49 évre vállalták a lelkész utazásával járó költségek fedezését.
A parókiában és a hozzá tartozó 50 áras kertben üdülőközpontot terveznek a kisbácsiak. „Amikor megláttam, hogy mennyire lepusztult állapotban van az épület, azt mondtam, 10 évbe telik, amíg teljesen felújítjuk” – mondta Oláh József tiszteletes. Az első lépéseken már túlvannak: öt év alatt mintegy 60 ezer lejes ráfordítással sikerült fürdőszobát kialakítani, rendbe tették a konyhát és két szobát. A kertben filagóriát alakítottak ki, ami étkezésre, asztaliteniszezésre, sakkozásra egyaránt alkalmas. A belső feljavításokkal párhuzamosan zajlik a külső falak rehabilitálása is. Március elején tervezik a hőszigetelő nyílászárók felszerelését a parókia mind a hét szobájában. Ifjúsági és diáktáborokat már néhány éve szerveznek ott, igaz, egyelőre csak nyáron fogadhatja a parókia a fiatalokat.

Templom és temetkezési kápolna
Ha minden a tervek szerint alakul, akkor már idén nyáron hozzáláthatnak a templom felújításához is, két héttel ezelőtt nyújtották be a kormánytámogatást igénylő kérelmet a Szilágy Megyei Tanácshoz. Oláh József ígéretet kapott a megyei önkormányzattól, hogy amint elfogadják az állami költségvetést, lehetőség nyílik a kért 85 ezer lejes támogatás odaítélésére. Ebből a tetőszerkezetet szeretnék teljesen felújítani. A kisbácsi lelkész derűlátó, szerinte a pályázat elbírálásakor döntő tényező lehet, hogy az is szerepel tervezetben: a templomot a feljavítást követően temetkezési kápolnaként is lehetne használni. Európai uniós követelmény ugyanis, hogy minden faluban kötelező temetkezési kápolnát kialakítani. Nagyilondán egyelőre nincs, és a helyi önkormányzat terveiben nem is szerepel egy ilyen helyiség kialakítása.

Bálint Eszter, Püsök Annamária