A múltfeltárásról is szó lesz május 22-én Debrecenben

Bölcskei Gusztáv utalt arra, hogy 1990 januárjában felvetette az akkori zsinat a megújulás szükségességét, ami nem nélkülözheti a múltfeltárást. Az ennek eredményeként megismerendő tények tudatában az ezzel kapcsolatos „felelősséget nem lehet elkenni”, de nem szabad sem általánosítani, sem személyeskedni, mert az megronthatja az egyház légkörét, vélte a református elöljáró.

Közölte: a rendszerváltás után húsz évvel a református egyház 1989 előtti története nincs feldolgozva, pedig húsz évvel korábban „a 40 éves pusztai vándorlás végeként” értékelték a demokratikus átalakulás kezdetét. Azóta a demokrácia tanulásának nehézségei is megmutatkoztak, voltak „nagy ígéretek és nagy kiábrándulások” egyaránt, mutatott rá.

Az egységes Magyar Református Egyház május 22-én Debrecenben rendezendő alkotmányozó zsinatának előkészületeiről elmondta: nyomdában van a végleges programfüzet, a Duna Televízió médiapartnerként támogatja az eseményt, a szervezésben pedig a református diákok is részt vesznek. A Szlovákiai Református Keresztyén Egyház ugyanakkor nem ratifikálta az alkotmányt, így ők nem vesznek részt az alkotmányozó zsinaton, tette hozzá a püspök.

Tarr Zoltán zsinati tanácsos előadásában kitért arra, hogy az alkotmányozó zsinat különböző kulturális programjaihoz 156 református csoport szeretett volna hozzájárulni, azonban csak 56-ot tudtak a nap forgatókönyvébe illeszteni. Arra is felhívta a figyelmet, hogy a résztvevők az eseményre egy marék földet visznek, amivel egy Kárpát-medence alaprajzú medencét töltenek meg.

Délután négy órakor 10 percig a Kárpát-medence minden református templomának harangja megkondul ebből az alkalomból. Csoma Áron, az MRE szóvivője az MTI-nek elmondta: az eseményre 15–20 ezer embert várnak. A zsinaton megemlékeztek Kocsis Elemér nyugalmazott püspök és Tóth Kálmán teológiaprofesszor nemrégiben bekövetkezett haláláról.