A béke és közjó megőrzéséért

Az eseményre tízezrek gyûltek össze esernyõk alatt a Szent Péter téren. A pápát baldachin védte, de a bíborosok, a diplomaták és a ministránsok bõrig áztak, a pápa talán ezért is fejezte be korábban beszédét. A katolikus egyházfõ 63 nyelven, köztük magyarul is köszöntötte a híveket a húsvét, a kereszténység legnagyobb ünnepe alkalmából. „Krisztus feltámadott, Alleluja” – hangzottak szavai magyarul. XVI. Benedek „aktív elkötelezettséget” kért az igazság mellett „azokon a területeken, ahol vérre menõ konfliktusok vannak, és mindenhol, ahol az emberi méltóságot lábbal tiporják”. Külön megemlítette a Szentföldet, Irakot, Libanont, az afrikai Dárfúrt és Szomáliát, végül Tibetet, s arra buzdított, hogy keressenek megoldást a közjó és a béke megõrzésére. A pápa elítélte az igazságtalanságot, a gyûlöletet és az erõszakot. „Ezek azok a csapások, amelyek az emberiséget sújtják a bolygó minden pontján, de gyakran nem vesznek róluk tudomást vagy szándékosan leplezik õket; sebek ezek, amelyek kínozzák számos testvérünk és nõvérünk lelkét és testét” – mondta a pápa.
XVI. Benedek vasárnap XV. Benedek (1914–1922) miseruháját viselte. XV. Benedek „békepápaként” vonult be a történelembe, mert sürgette, hogy az elsõ világháborúban rendeljenek el fegyvernyugvást, a népek pedig béküljenek meg. XV. Benedek „értelmetlen vérfürdõnek” tartotta a háborút.
A megerõltetõ húsvéti szertartások végén XVI. Benedek már ismét derûsebbnek tûnt. A húsvéti virrasztáson is részt vett, de a nagypénteki processziót, amelynek során felidézték a keresztet cipelõ Jézus Krisztus menetét a halálba, csak egy közeli dombról figyelte: a kereszt cipelésére három stáción keresztül nem vállalkozott. XVI. Benedek április 16-án tölti be 81. életévét. Vasárnapra virradóra a Szent Péter- székesegyházban megkeresztelt hét felnõttet, köztük egy áttért muzulmánt is.

MTI