A vallásszabadság napját ünneplik az unitáriusok

Ez alkalommal az országgyűlésen részt vevő rendek a vallási ügyek tárgyalása kapcsán megfogalmazzák azt a híres határozatot, amely kimondja a szabad vallásgyakorlatot: „Urunk őfelsége miképpen ennek előtte való gyűlésibe országával közönséggel az religio dolgáról végezőtt, azonképpen mostan és ez jelen való gyűlésébe azont erősíti, tudniillik, hogy midőn helyökön a prédikátorok az evangéliumot prédikálják, hirdessék, kiki az ő értelme szerint, és az község ha venni akarja, jó, ha nem penig senki kényszerítéssel ne kényszerítse az ü lelke azon meg nem nyugodván, de oly prédikátort tarthasson, az kinek tanítása ő néki tetszik. Ezért penig senki az superintendensök közül, se egyebek az prédikátorokat meg ne bánthassa, ne szidalmaztassék senki az religióért senkitől, az elébbi constitutiók szerént, és nem engedtetik ezt senkinek, hogy senki fogsággal, avagy helyéből való priválással fenyőgessön az tanításáért, mert a hit Istennek ajándéka, ez hallásból lészön, mely hallás Istennek igéje által vagyon.”

Ennek a törvénynek a kimondásától számítjuk a 16. századi radikális reformációnak a kibontakozását és az  Erdélyi Unitárius Egyház megalakulását. „Az emberi jogokért, a jézusi tanításban gyökerező méltóbb emberi életért vívott évezredes küzdelemben a vallásszabadságért való harc egyik fontos fejezete az 1568-as tordai országgyűlési határozat. Egyetemes vonatkozásban sokan írtak erről a kérdéskörről, de néhány írást leszámítva még mindig kevesen tudják, hogy Erdély történetének egyik kimagasló szellemi vívmánya a négy bevett vallás szabadságának a biztosítása.

Ezen a téren messze megelőzte Európa fejlettebb nyugati részét a késői középkorban” – fogalmaz az idei ünnepre írt levelében Bálint Benczédi Ferenc unitárius püspök, aki szerint az erdélyi rendek bölcsességére mutat, hogy ezt a határozatot megfogalmazták és törvénybe iktatták egy olyan korban, amikor a vallásos türelem kérdése még ismeretlen volt.

„Mi, erdélyi unitáriusok fontosnak tartjuk, hogy emlékezzünk azokra a napokra, amikor Tordán ez az országgyűlési határozat megszületett, hiszen napjainkban sem mondhatjuk el, hogy az emberiség életében ez egy megoldott kérdés. A politikai és gazdasági zűrzavarban vergődő világunkban jó olyan példákat említeni, melyek segítenek, hogy megtaláljuk az emberhez méltóbb életre vezető utat. Isten iránti hálánkat fejezzük ki, hogy János Zsigmond fejedelem és az erdélyi rendek az evangélium tanításának szellemében példát mutattak a vallási türelemről, nemcsak az akkori világnak, hanem a ma emberének is” – zárja sorait Bálint Benczédi Ferenc.

Pénteken az unitáriusok délelőtt Tordán, délután pedig Kolozsváron emlékeznek meg a tordai országgyűlésről, amelynek keretében egyebek mellett meglátogatják  a nemrég felújított tordai történelmi múzeumot, ahol megtekinthető Körösfői Kriesch Aladár restaurált festménye az 1568-as vallásszabadságot kihirdető országgyűlésről.