A posztkommunizmusról tanácskoztak az európai reformátusok

Krónika 2014. április 05., 15:59

A posztkommunizmus volt a témája a Református Egyházak Világközössége (REV) európai regionális tanácsa ülésének, melyet március 27–28-án tartottak Varsóban.

A Királyhágómelléki Református Egyházkerület sajtóosztályának beszámolója szerint a mintegy negyven résztvevő 25 tagegyházat és európai társszervezetet képviselt a lengyel fővárosban az európai reformátusság évi rendes közgyűlésén.

A Kárpát-medencei tagegyházak részéről Kató Béla és Bölcskei Gusztáv püspök, Antal János királyhágómelléki előadó-tanácsos, Bódis Tamás szlovéniai és Branimir Bučanović horvát lelkész vett részt az ülésen. A világszerte több mint 80 millió református legmagasabb szintű nemzetközi testületének elnöksége részéről Setri Nyomi leköszönő főtitkár üdvözölte a tanácskozás résztvevőit.

A nyugat- és kelet-európai küldöttek a kontinensünket huzamos ideig megosztó önkényuralmi rendszer jelenig ható egyházi valóságát vizsgálták. A helyszínválasztás ugyanakkor a Marek Izdebski püspök vezette kicsiny lengyel testvéregyházzal való szolidaritást is jelképezte, hiszen a kommunizmus alatt ért hátratételek miatt a lengyel reformátusság kilenc gyülekezete ma már mindösszesen 4000 lelket számlál.

A témafelvetés célja az volt, hogy a közelmúlttal való őszinte szembenézés révén közeledhessenek az eltérő tapasztalatokból megfogalmazott, nyugat- illetve kelet-európai álláspontok. Hámori Ádám szociológus, a Károli Gáspár Református Egyetem oktatója szakértőként kapott meghívást az ülésre, és statisztikai adatokon nyugvó előadásából kiderült, hogy nincsen szociológiai megfigyelésekkel körülírható, egységes „posztkommunista jelenség\", amennyiben mind nyugaton, mind keleten eltérő folyamatok figyelhetők meg, melyekre a szekularizáció, vallási individualizáció és a vallási megújulás tézisei egyaránt alkalmazhatók.

Ugyanakkor átfogó „trendek\" is tetten érhetők, amelyek a nyugat- és kelet-európai egyéni és intézményes vallásosság konvergenciáját mutatják: nyugaton összességében tartósan csökken, míg keleten növekszik a „vallásosság\", jóllehet utóbbi alapvetően „kulturális jelenség\", és az ortodox többségű országokban megfigyelhető egyházi növekedés alapozza meg. A szociológiai megközelítést személyes hangvételű kerekasztal-beszélgetés egészítette ki.

A küldöttgyűlés végén választásokra került sor. Az egyházak megerősítették tisztségükben az ellenjelölt nélkül induló elnököt, Jan-Gerd Heetderks lelkészt, illetve titkárt, Alexander Horsburgh skót lelkészt. A két alelnöki tisztségre négyen pályáztak. Közülük Martina Wasserloos-Strunk német politológusnak, a Német Református Szövetség elnökségi tagjának és Ódor Balázs református lelkésznek, a Zsinati Külügyi Iroda vezetőjének szavazott bizalmat a közgyűlés.

Ön szerint ez:
Jó hír
Rossz hír
0 HOZZÁSZÓLÁS
Hallgassa online rádióinkat
Legnézettebb