A nemzetközi jog súlyos megsértésének minősítette pénteken a külügyminiszter az orosz megszállás alatt lévő ukrajnai területeken szervezett e heti „illegális látszat-népszavazásokat”.
Oroszország függetlennek ismerte el a teljesen, illetve részlegesen orosz megszállás alá került ukrajnai Herszon és Zaporizzsja megyét.
Az Oroszországhoz való csatlakozás csaknem teljes támogatottságát mutatták azok az előzetes részeredmények, amelyeket a Moszkva-barát hatóságok kedd este adtak ki az orosz ellenőrzés alá került négy ukrajnai régióban megtartott „népszavazásról”.
A NATO és tagállamai nem ismerik el és soha nem is fogják elismerni a Krím-félsziget annektálását, az orosz erők által elfoglalt ukrán területeken pénteken kezdődő „színlelt népszavazásnak” nincs legitimitása, és sérti az ENSZ Alapokmányát.
Öt napig tartó népszavazás kezdődött pénteken az ukrajnai szakadár Donyecki és Luhanszki Népköztársaság, valamint Herszon és Zaporizzsja megyék orosz ellenőrzés alá került területeinek Oroszországhoz való csatlakozásáról.
A szenátus kedden első kamaraként hallgatólagosan elfogadta azt a törvénytervezetet, amely 18-ról 16 évre csökkentené a fiatalok alsó korhatárát a helyi és európai parlamenti választásokon való részvételhez.
A sajtó számára előre kitervelt színjátéknak tartja Mircea Galina, a Maros megyei ügyészség szóvivője az idei magyarországi parlamenti választásokat megelőző erdélyi levélszavazatos botrányt.
Bár a skót kormány újabb népszavazási kezdeményezése Skócia függetlenségéről azt üzeni, hogy elsöprő támogatottsága van a különválásnak, a felmérések továbbra is megosztottságot jeleznek a kérdésben.
Érvénytelen lett a Brassó megyei Szunyogszéken (Dumbrăviţa) vasárnap tartott népszavazás, mivel csak a szavazati joggal rendelkező lakosság 25,59%-a adta le voksát – közölte az Állandó Választási Hatóság (AEP).
Bizalmi szavazást tart hétfő este a kormányzó brit Konzervatív Párt alsóházi frakciója Boris Johnson miniszterelnök ellen, miután összegyűlt a szavazás kiírásához minimálisan szükséges számú kezdeményező levél.
„Székelyföld nélkül nem lesz meg az egymillió erdélyi magyar” – figyelmeztet Horváth Anna. Míg a Partium jól, Maros és Kovászna megye a középmezőnyben teljesít, Hargita megye csak a 31. helyen áll az idei cenzus önkitöltős szakaszának 5. hetében.
Egy tizennégy évvel ezelőtti, múlt héten „újratöltött” forgatókönyv szerint került nyilvánosságra a Marosvásárhely mellett „felfedezett” úgymond választási csalási kísérlet, amelyet az anyaországi balliberális oldal vizionált.
A Nemzeti Választási Iroda honlapján szereplő, magyar idő szerint hétfőn 16 óra körül frissített adatok értelmében az addig feldolgozott, érvényes külhoni levélszavazatok 95,41 százalékában a Fidesz-KDNP-re voksoltak, szám szerint 41 194-en.
A Magyar Nemzeti Médiaszövetség elfogadhatatlannak, megengedhetetlennek és felháborítónak tartja azt a „hírhamisítást”, amit a különböző informatikai elemzések egyre világosabbá és egyre tagadhatatlanabbá tesznek.
A választásra jogosultak 67,8 százaléka, 5 216 424 szavazó járult az urnákhoz a vasárnapi országgyűlési képviselő-választáson 18.30 óráig a Nemzeti Választási Iroda (NVI) adatai szerint.
Olyan világos, mint a nap, hogy a magyarországi ellenzék ezt az uszítást szánta a legutolsó mozgósító üzenetnek – mondta a Krónikának Portik Vilmos, Marosvásárhely alpolgármestere. Úgy véli, újra az erdélyi magyarokat találták meg kampánytémának.
Ha minden a várható menetrend szerint alakul, vasárnap késő estére kiderül: folytathatja-e a kormányzást a Fidesz-KDNP, vagy a hat pártból álló ellenzéki szövetség, az Egységben Magyarországért szerzi meg a hatalmat Magyarországon.
A magyarországi lakcímmel nem rendelkező 456 ezer választópolgár közül 184 ezren már leadtak levélszavazatot a Nemzeti Választási Iroda (NVI) pénteki adatai szerint.
Látogatottsági adatok