Fotó: Facebook/Parlamentul Romaniei - Camera Deputatilor
Sorozatos botrányok és módosítások után a kormány által eredetileg javasolt formában, a hivatali visszaélés bűncselekménnyé nyilvánításához szükséges összeghatár nélkül szavazta meg szerdán a képviselőház a Büntető törvénykönyv (Btk.) módosításait. Arról is döntött az alsóház, hogy a hírszerzés (SRI) által végzett lehallgatások továbbra is felhasználhatók bizonyítékként a korrupciós bűncselekmények feltárásakor.
2023. április 05., 12:192023. április 05., 12:19
2023. április 05., 15:162023. április 05., 15:16
A képviselők 191 támogató és 66 ellenző vokssal, 12 tartózkodás mellett szavazták meg a javaslatot. Az RMDSZ-frakció a végszavazást megelőzően tanácskozásra vonult vissza. A kiszivárgott információk szerint a szervezet nem ért egyet azzal, hogy ne legyen küszöbérték, mint ahogy azzal sem, hogy megmaradjon az a kitétel, miszerint a Román Hírszerző Szolgálat (SRI) által végzett lehallgatások felhasználhatók bizonyítékként a korrupciós bűncselekmények feltárásakor.
Kelemen Hunor szövetségi elnök a szavazást követően úgy nyilatkozott, a büntetőjogi perrendtartás módosításáról tartott szavazáson viszont – amelyen eldőlt, hogy a SRI-lehallgatások továbbra is felhasználhatók – tartózkodtak az alakulat honatyái. Ezt 168 támogató és 75 ellenző vokssal, 20 tartózkodás mellett fogadta el az alsóház.
Kelemen leszögezte: a hírszerző szolgálatoknak nincs keresnivalójuk az igazságszolgáltatási folyamatban. Hozzátette: ha a SRI szerepet kap a perben, akkor nem beszélhetünk független igazságszolgáltatásról, ami azt jelenti, hogy visszatérünk a tíz évvel ezelőtti állapotokhoz.
Mint arról beszámoltunk, a szenátus múlt kedden módosító javaslatot fogadott el a kormány által javasolt szöveghez, amely értelmében 250 000 lejben állapította meg az összeghatárt, amely alatt nem minősül bűncselekménynek a hivatali visszaélés. Turos Lóránd, a kormánykoalíciós tag RMDSZ szenátusi frakcióvezetője akkor a Krónika kérdésére azzal indokolta a módosítást, hogy
Bár a kormánykoalíció a jelek szerint visszavonulót fújt a hivatali visszaélés bűncselekménynek minősöléséhez megszabott alsó összeghatár ügyében, szerdán este, a törvénymódosítás szenátusi megszavazását követően több százan tüntettek a módosítás ellen.
Az általános felháborodás miatt azonban Cătălin Prediou igazságügyi miniszter még aznap újabb, a képviselőházban benyújtandó módosító javaslattal állt elő, amely lényegesen kisebb összegben, 9000 lejben állapította volna meg a küszöbértéket.
Bár ezt a koalíciós pártok vezetői támogatásukról biztosították, és az e heti, keddi koalíciós ülésről is olyan hírek szivárogtak ki, hogy a kormányoldal a 9000 lejes összeghatárt támogatja, a képviselőház jogi bizottságának kedd esti ülésén általános meglepetésre leszavazták a módostó javaslatokat, így a tervezet a kormány által kidolgozott eredeti formában, küszöbérték nélkül került a képviselők elé.
A kormány által beterjesztett formájában fogadta el kedden a képviselőház jogi bizottsága a büntető törvénykönyvet és a büntetőeljárási törvénykönyvet módosító tervezetet.
A Btk. módosítását célzó, szerdán a képviselőház által megszavazott tervezet szerint 2-től 7 évig terjedő szabadságvesztéssel büntethető az a köztisztviselő, aki hivatali kötelességei teljesítése során tudatosan elmulasztja egy törvényi előírás végrehajtását, vagy pedig az előírást egy másik jogszabály megsértésével hajtja végre, és ezzel kárt okoz vagy súlyosan károsítja egy természetes vagy jogi személy jogait vagy jogos érdekeit.
A szerdai végszavazás előtt Cătălin Prediou igazságügy-miniszter meglehetősen indulatosan vette védelmébe a kormány által eredetileg beterjesztett módosítást, mondván: az az alkotmánybíróság számára is megfelelő garanciákat nyújt. Arról is beszélt, hogy a kormány hét jogszabályt is elfogadott az igazságszolgáltatás megerősítésére, míg az ellenzék semmit sem tett.
Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke – aki a bukaresti kormányban miniszterelnök-helyettesi tisztséget tölt be, ugyanakkor továbbra is úgy véli: összeghatárt kell megállapítani, annak azonban alacsonynak kell lennie.
„Senki sem javasolt küszöbértéket. Sem én, sem Ciolacu, sem Ciucă nem javasoltuk, azt mondtuk, hogy arról szavazhatunk, amit az igazságügyi minisztérium szakemberei javasolnak. Hétfő délután megkaptuk a javaslatot. Kedden 250 ezer lejről szavaztunk, szerdán az igazságügyi miniszter 9000 lejjel jött, három minimálbér összegével. Ma volt egy javaslat 6000 lejről, két minimálbér összegéről, de úgy határoztunk, hogy az igazságügyi miniszter múlt heti javaslata mellett döntünk.
Emlékeztetett: az az alkotmánybíróság úgy döntött, hogy küszöbértéknek kell lennie, akkor most már semmiképpen nem mondhatja azt, hogy nem kell küszöbérték. „Ha meg akarjuk erősíteni az államot és az állami intézményeket, akkor az alkotmánybíróság döntéseit tiszteletben kell tartani, akár tetszik, akár nem. A populizmus és a demagógia nagyon káros a demokrácia egészségére” – mondta az RMDSZ elnöke.
Kelemen Hunor azt mondta, hogy egy szimbolikus küszöböt vezetne be, amely tiszteletben tartja a taláros testület határozatát, és egy időre meghagyná.
„Szerintem ez ugyanolyan igazságos lenne, mint a 3 minimálbér, de alacsonyabb lenne, és felette lenne annak a küszöbnek, amit a CCR szerint nem elfogadható” – fejtette ki Kelemen Hunor.
Az alkotmánybíróság korábbi ítéleteivel indokolta Turos Lóránd, az RMDSZ szenátusi frakcióvezetője Krónika megkeresésére azt, hogy a román parlament felsőháza szerdán megszavazta a Büntető törvénykönyv (Btk.) módosítását.
Lelki és érzelmi problémák miatt hívták tavaly a legtöbben az 116111-es gyermeksegélyező számot – derül ki a gyermeksegélyező telefonközpontot működtető egyesület (Asociaţia Telefonul Copilului) keddi tájékoztatásából.
A romániai választópolgárok 83,5 százaléka fontosnak tartja a jelöltviták megszervezését az elnökválasztás előtt – derült ki az INSCOP Research felmérésének kedden közölt eredményeiből.
Tagja volt ugyan a kommunista pártnak, de nem volt kommunista – állította a múltjával kapcsolatosan Nicolae Ciucă, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) elnöke és államfőjelöltje.
A bukaresti védelmi minisztérium (MAPN) törvénytervezetet dolgozott ki, amelynek elfogadása lehetővé tenné, hogy Románia hatékonyabban védekezzen a légterét megsértő drónok ellen, és adott esetben lelője azokat – közölte hétfőn a Digi24.ro hírportál.
A megyei jogú városok az utóbbi két évben összesen 116 oktatással kapcsolatos beruházáshoz kaptak támogatást az oktatási minisztériumtól – jelentette ki hétfőn Ligia Deca.
Földrajzi közelsége miatt Románia Ukrajna újjáépítésének tökéletes logisztikai csomópontja lehetne – jelentette ki Radu Oprea gazdasági miniszter egy hétfői vállalkozói rendezvényen.
Magyarországot és Orbán Viktor magyar miniszterelnököt is belekeverné a Nemzeti Liberális Párt (PNL) a romániai választási kampányba.
A romániai polgárok többsége Nyugat-barát államfőt szeretne – derül ki egy friss felmérésből.
Ha a románok november 24-én kellő számban járulnak az urnákhoz, Marcel Ciolacut „már az első fordulóban le lehet győzni, nem csak a másodikban”, a különbség 2000-hez képest az, hogy ma már „nem Iliescu nyer” – jelentette ki George Simion.
Az idei év első nyolc hónapjában 1,186 millió tonna kőolaj-egyenértékű (toe) földgázt importált Románia.
Látogatottsági adatok
1 hozzászólás