A közoktatásban dolgozók több mint 56 százalékát tömörítő Szabad Tanügyi Szakszervezetek Szövetsége (FSLI) a kormányhoz intézett nyílt levelében azt kéri, hogy emeljék a pedagógusok bérét a 2022-re előirányzott szintre. Ugyanakkor sugárzás miatti veszélyességi pótlékot is kérnek az online oktatás miatt.
Valamelyest helyreállítja az egyensúlyt a munkaadók és a szakszervezetek között a társadalmi párbeszéd törvényének módosítása, de a lapunk által megszólaltatott szakszervezeti vezetők szerint a szellemisége ebben a formában sem hoz átütő változásokat.
A marosnémeti hőerőmű alkalmazottjai közül több szakszervezeti tag tüntetett hétfő délután a Hunyad megyei prefektúra épülete előtt.
A Tanügyi Szabad Szakszervezetek Szövetsége (FSLI) azt kéri a minisztériumtól, hogy a tanügyi alkalmazottak, az országos kollektív munkaszerződésnek megfelelően, ingyenesen kapjanak védőoltást a fertőző betegségek ellen.
Sztrájkőrséget áll szerdán és csütörtökön az alkotmánybíróság épületének főbejárata előtt az Országos Szakszervezeti Tömb (BNS) a 2017/79-es sürgősségi kormányrendelettel kapcsolatos kifogások megvitatását és döntéshozatalt sürgetve.
Zúgolódnak az egészségügyi szakszervezetek az ágazatban bevezetni tervezett teljesítményalapú bérezési rendszer ellen, amely szerintük kiszolgáltatná a dolgozókat a kórházigazgatók kényének-kedvének.
Bíróságon készül megtámadni a Tanügyi Szabad Szakszervezetek Szövetsége (FSLI) a líceumi és szakiskolai beiskolázási keretszámra vonatkozó, 2019/4057-es minisztériumi rendeletet – közölte szerdán George Purcaru FSLI-elnök Nagyváradon.
A 2019-2020-as tanévre vonatkozó beiskolázási keretszámokról szóló miniszteri rendelet az iskolaelhagyás fokozódásához fog vezetni – figyelmeztet a Spiru Haret szakszervezeti szövetség.
Meghatározatlan időre tiltakozó akciókba kezd a börtönök alkalmazottainak országos szakszervezete (SNLP), mivel az ágazat dolgozói zömének csökkent a fizetése.
A Sanitas szakszervezeti szövetség több mint 150 tagja tüntet szerdán az egészségügyi minisztérium épülete előtt. Elégedetlenségüket az adóügyi intézkedésekről szóló, 2018/114-es kormányrendelet és az egységes bértörvény hatásai váltották ki.
A Sanitas szakszervezeti szövetség csíkszeredai szervezete beperelte a megyei kórházat és a Hargita Megyei Szociális Ellátási és Gyermekvédelmi Vezérigazgatóságot, mert az alkalmazottak nem kapták meg a törvényben előírt pótlékokat.
A Társadalmi Párbeszédért Háromoldalú Országos Tanács haladéktalan összehívását szorgalmazza az Alfa Kartell Szakszervezeti Szövetség az adóügyi módosításokról szóló sürgősségi kormányrendelet életbe lépése nyomán kialakuló nyílt konfliktusok megszüntetése érdekében.
Tiltakozó akciók sorozatát helyezték kilátásba az egészségügyi szakszervezetek a január 1-jétől életbe lépő adóügyi módosítások miatt.
A munkáltatók 74,6 százaléka úgy véli, hogy a vállalkozások számára nehézségeket hoz a minimálbér megemelése, 81,9 százalék pedig a differenciált minimálbér ellen foglal állást.
Ellentmondásos a minimálbér-emelés megítélése a szakszervezetek és a munkáltatók körében. Előbbiek elkerülhetetlennek tartják a növelést, hogy fékezzék a munkaerő-elvándorlást, ám a vállalkozók szerint az intézkedés szemfényvesztés csupán, hogy több adót hajtson be az állam.
A Kovászna megyei Sanitas nem hagyja annyiban, hogy a minisztériumok törvénytelenül megadóztatták az egészségügyi dolgozóknak járó ételpótlékot, illetve nem biztosították valamennyi alkalmazott számára a törvény által szavatolt üdülési utalványt.
Törvénytelennek tartja Lia Olguţa Vasilescu munkaügyi miniszter, hogy a pedagógusok március elején bojkottálták a nyolcadikos képességfelmérő próbavizsgát.
Általános sztrájk kirobbantását sem tartják kizártnak a Sanitas szakszervezet vezetői, akik az egységes közalkalmazotti bértörvény okozta béregyenlőtlenségek miatt elégedetlenek.
Látogatottsági adatok