Székelyföldről is érkeztek szakszervezeti tagok a bukaresti tüntetésre
Fotó: Facebook/Fsli Romania
A kormány székhelye előtt tüntetnek szerdán a tanügyi szakszervezek.
2023. február 01., 14:072023. február 01., 14:07
A Tanügyi Szabad Szakszervezetek Szövetsége (FSLI), a Spiru Haret Tanügyi Szakszervezeti Szövetség és az Alma Mater Országos Szakszervezeti Szövetség a tiltakozó megmozdulással azokra a problémákra akarja ráirányítani a figyelmet, amelyek a nem motiváló fizetésekből fakadnak. Ez elsősorban a tanügyi kisegítő személyzetet érinti, de a pedagógusok is hasonló problémákkal küzdenek.
Az Agerpres által idézett közleményükben a szakszervezetek rámutatnak arra is, hogy jelenleg a tanügyi kisegítő személyzet az egyetlen közalkalmazotti kategória, amely 2023-ban sem érte el a 2017/153-as kerettörvényben 2022-re megszabott alapfizetésszintet.
az infláció – amely 2022 decemberében 16,4 százalékos volt –, az alapélelmiszerek és a közművek drágulása pedig elmélyítette körükben az elszegényedést.
Tiszteletet, több pénzt követelnek
Fotó: Facebook/Fsli Romania
Felhívják a figyelmet, hogy az alacsony fizetések miatt a tanügyben nagy hiány van szakképzett pedagógusokból, mivel a fiatalok közül nagyon kevesek választják ezt a pályát, az idősebb generációk pedig igyekeznek minél előbb nyugdíjba vonulni.
Azt is felróják, hogy a tanügyi személyzet – sem a kisegítő, sem a didaktikai – nem részesül a munkakörülmények miatt járó bérpótlékokban; a túlórákat pedig, amiket a személyzethiány miatt kénytelenek végezni, nem fizetik ki nekik.
A tanügyi szakszervezetek felszólítják a kormányt, hogy minél előbb emelje a kisegítő személyzet alapbérét 2017/153-as kerettörvényben 2022-re előírt szintre, illetve biztosítsa a teljes tanügyi személyzet számára a munkakörülmények által indokolt bérpótlékokat. Véleményük szerint ugyanakkor törvénymódosításra van szükség, hogy a pedagógusok elfoglalják a méltó helyüket a közalkalmazottak bérezési hierarchiájában.
Az Európai Unió tagállamai idén július elseje és november 17. között összesen 8,79 millió tonna búzát exportáltak, 31 százalékkal kevesebbet, mint a múlt év azonos időszakában – közölte részleges adatok alapján kedden az Európai Bizottság.
Az energiapiac újbóli liberalizációja után akár 40 százalékkal is csökkenhet a 300 kilowattóránál (kWh) nagyobb energiafogyasztású háztartások számlája – közölte kedden Sebastian Burduja.
A szeptemberi 2,1 százalékról októberben 2,3 százalékra nőtt az éves infláció az Európai Unióban; a tagállamok közül ezúttal is Romániában volt a legmagasabb az inflációs ráta – derül ki az Eurostat kedden közzétett adataiból.
Magyarország aranykészlete meghaladja a Románia által felhalmozott tartalékokat, miután Budapest szeptember végén 94,5-ről 110 tonnára növelte az aranytartalékot.
A hétfőn jegyzett évi 5,58 százalékról 5,59 százalékra nőtt kedden a lej alapú hitelek törlesztőrészletét befolyásoló három hónapos bankközi hitelkamatláb (ROBOR) – közölte a Román Nemzeti Bank (BNR).
Jövő évtől 2030-ig naponta több mint 600 baby boomer tölti be a 65. életévét, azaz a nyugdíjkorhatárt – derül ki a Hotnews.ro által az Országos Statisztikai Intézet (INS) adatai alapján végzett számításokból.
Radu Oprea gazdasági miniszter szerint az energiaárak korlátozásának 2025 márciusa után is érvényben kell maradnia, mindaddig, amíg megtalálják a megfelelő megoldásokat az árak alacsony szinten tartására.
Óriási a különbség az átlagbérek között, ha megyei lebontásban vizsgáljuk a számokat – derül ki az Országos Statisztikai Intézet (INS) által közzétett friss adatsorokból, amelyeket a Digi 24 hírtelevízió vett górcső alá.
Októberben 925 865 nyugdíjas részesült szociális pótlékban, 2322-vel kevesebb, mint az előző hónapban – derül ki az Országos Nyugdíjpénztar (CNPP) vasárnap közzétett adataiból.
A korábbi 3,3 százalékról 1,4 százalékra módosította az Európai Bizottság (EB) pénteken közzétett jelentésében a román gazdaság 2024-es GDP-arányos növekedésére vonatkozó előrejelzését.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!