A június 10-ei kézművesség világnapja köré rendeződik az Erdélyi Kézmíves Céh online vására. Molnár Attila főszervező a jelentkezés feltételeiről, a kezdeményezés céljáról beszélt lapunknak.
Több mint három évig készült, napok alatt leverték az építőmunkások Jovián György nemzetközi hírű erdélyi festőművésznek, grafikusnak az egykori nagyváradi Patria mozit díszítő értékes mozaikját.
Erdélyi templomokban, például Kolozsváron és Brassóban is láthatók régi falképek, amelyeket a járványoktól, betegségektől rettegő néhai emberek azért alkottak, hogy az ábrázolt védőszentek közvetítésében bízva megmeneküljenek.
Kárpát-medencei néptáncos produkciókat és helyi hagyományokat bemutató film készül a nemzeti összetartozás napjára. A táncosok kisfilmjeit május 20-áig várják a szervezők – közölte pénteken az MTI-vel a kezdeményezés elindítója.
Határon túli alkotók és szervezetek számára indított tízmillió forintos keretösszegű meghívásos pályázatokat Irodalmi karaván és Művészeti karaván címmel az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi); a pályázatok benyújtási határideje június 8.
Nem pillanatokra, hanem elmesélhető történetekre vadászik Hajdú D. András budapesti fotóriporter, aki a nagybányai nyomortelepeken élő cigányok életét bemutató sorozatával nemrég elnyerte a magyarországi sajtófotó-pályázat nagydíját.
Székelyudvarhelyről indult, Amerikában is tanult, játszott, ma a Nagyváradi Állami Filharmónia tagja Kaganovskiy Eszter. A brácsaművész a zene szeretetéről, pályájáról beszélt a Krónikának.
Három hét alatt több mint 5 ezer követő figyelmét keltette fel a FolkOtthon elnevezésű Facebook-oldal, ahol neves előadóművészek oktatnak népzenét, néptáncot. Varga Zoltán László ötletgazda a kezdeményezés céljáról, a bővülő repertoárról beszélt lapunknak.
Harag György (1925-1985), a Kolozsvári Állami Magyar Színház egykori főrendezője, az erdélyi, a magyarországi és a román színházművészet és színháztörténet korszakos művésze tiszteletére emlékévet szervez a Magyar Művészeti Akadémia.
A magyar és román művészettörténet által egyaránt jelentős alkotóként számon tartott Papp Aurél 1912-ben festett, Notre Dame című alkotását mutatják be csütörtökön a marosvásárhelyi Kultúrpalotában. A Maros Megyei Múzeum tavaly vásárolta meg a képzőművészeti alkotást.
Az erdélyi képzőművészet utóbbi száz évének terméséből mutat be reprezentatív válogatást az a nagyszabású kiállítás, amely pénteken este nyílt meg a sepsiszentgyörgyi Erdélyi Művészeti Központban (EMŰK).
Almási István „Most jöttem Erdélyből...” – Írások népzenéről és népdalkutatásról című könyvét mutatja be a Magyar Művészeti Akadémia hétfőn Budapesten.
A tánc szeretete, a közösen megtanult táncanyag hozta létre azt az igényt, hogy ezelőtt húsz évvel megalakuljon az Ördögtérgye Néptáncegyüttes. Both Zsuzsa, a csoport egyik létrehozója és vezetője a csütörtökön kezdődő Kolozsvári Népzene- és Néptánctalálkozóról beszélt a Krónikának.
A két világháború közötti magyar, román és szász festészet anyagából nyílik tárlat a marosvásárhelyi Kultúrpalotában jövő pénteken. Az alkotások születése szorosan kapcsolódik a nagybányai festőiskola hatásához.
A képzőművészeti diploma nélküli, de sokak által kivételesen tehetségesnek, egyesek szerint pedig egyenesen zseninek tartott Kassay Zoltánra emlékeztek Marosvásárhelyen.
Egy méltatlanul elfeledett szobrászművész, Kolozsvári Szeszák Ferenc (1881–1919) életművének jelentőségére hívta fel a hétvégén a figyelmet a Házsongárd Alapítvány a Kolozsvári Magyar Napokon.
Marosszéki, szászcsávási, mezőségi, györgyfalvi táncokkal is megismerkedhetnek az érdeklődők a július–augusztusban szervezendő táborokban, ahol neves oktatók adják át tudásukat.
Nemes András Csaba kolozsvári képzőművész élete első kiállítását tavaly augusztusban rendezte, majd ezt alig tíz hónap alatt újabb kettő követte – a főtéri magyar konzulátus kiállítótermében és a törökvágási református egyházközség Kányafő Galériájában.
Látogatottsági adatok