Magyarország minden lehetséges támogatást megad a kártápaljai magyaroknak a megmaradáshoz – jelentette ki Szilágyi Péter nemzetpolitikáért felelős helyettes-államtitkár szombaton Torontóban, a magyar közösség adománygyűjtő eseményén.
Magyarország egyetlen esetben sem fogja tudni támogatni Ukrajna transzatlanti és európai integrációját, amíg a kárpátaljai magyar iskolák veszélyben vannak – közölte Szijjártó Péter.
Nem maradt reakció nélkül Diana Şoşoacă román szenátor törvénytervezete, amelyben az Ukrajnával megkötött barátsági szerződés felmondását és jelenleg Ukrajnához tartozó területek Romániához csatolását követelte.
Nem mindennapi törvénytervezetet nyújtott be a bukaresti parlamentben a szélsőséges megnyilvánulásairól hírhedtté vált Diana Șoșoacă szenátor: azt kezdeményezi, hogy Románia követeljen vissza egykor román uralom alatt álló területeket.
Hatalmas a nyomás a kormányon az Atlanti-óceán mindkét partjáról, hogy adja fel a kárpátaljai magyar közösség védelmét, ez azonban semmilyen körülmények között nem fog megtörténni – közölte Szijjártó Péter magyar külgazdasági és külügyminiszter.
Kisebb kellemetlenség árnyékolta be annak a próbajáratnak az útját szerdán, amely az Ukrajna és Románia, pontosabban Kárpátalja és Máramaros megye között tavaly ismét megnyitott vasútvonalat tesztelte.
A kormány a nemzetközi intézményekhez fordult a kárpátaljai magyarok jogainak védelmében, sürgős az ügy, ugyanis az újabb jogfosztó ukrán törvény értelmében szeptembertől gyakorlatilag megszűnnek a nemzetiségi iskolák az országban
Ha valaki korábban azt mondja, hogy magyar politikusok összefoghatnak a Trianon-törvényt kidolgozó Titus Corlățeannal, akkor valószínűleg sokan javasolták volna neki, hogy vonuljon el egy csöndes, idilli intézménybe, és kezeltesse magát.
A Munkácsi járásban a héten elkövetett magyarellenes atrocitások után sem hagytak fel az ukrán hatóságok a magyarellenes lépésekkel: nem engedték, hogy Szili Katalin miniszterelnöki megbízott megkoszorúzza Petőfi Sándor munkácsi szobrát.
A munkácsi turulszobor eltávolítása után újabb magyarellenes atrocitások miatt forrnak az indulatok Kárpátalján: a Munkácsi járás vezetői az elmúlt napokban hadjáratot indítottak a magyar jelképek és feliratok ellen.
Rendszeres áramkimaradások, szociális és gazdasági problémák, a magyar közösséget érintő nehézségek jellemzik a mindennapokat Kárpátalján a majdnem egy éve tartó ukrán-orosz háború közepette. A háború miatt kialakult gondok nagymértékben meghatár
Drámai a helyzet Ukrajnában, miután a célzott orosz bombázások következtében az ország elektromos hálózatának közel negyven százaléka megsérült.
Szombati kijevi látogatása után vasárnap Kárpátaljára látogatott el Novák Katalin köztársasági elnök.
A magyar nemzet minden tagjának közös érdeke a mielőbbi béke – rögzíti a Magyar Állandó Értekezlet (Máért) pénteki ülésén minden résztvevő által aláírt zárónyilatkozat, hasonlóan a diaszpóra tanács előző napi ülésen elfogadott dokumentumhoz.
Nem tartott sokáig a teljes „hatalomátvétel” a munkácsi várban: miután október 13-án eltávolították a magyar turulszobrot, kedden felavatták helyette az ukrán címert.
Felhívással fordult a segíteni kívánó magyarokhoz a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ).
A jelek szerint számos eljárási hiba övezte a munkácsi önkormányzat részéről a magyar nemzeti jelképnek számító turulszobor eltávolítását.
Nem csak a magyarokat, hanem helyi ukránokat is felháborított, hogy a munkácsi önkormányzat döntése nyomán elbontották a vár bástyáján álló Turul-emlékművet. A lapunknak nyilatkozó kárpátaljai újságíró szerint Ukrajnának nem érdeke egy magy