Fotó: Facebook/Novák Katalin
A kárpátaljai magyarok kisebbségi jogai kapcsán mielőbbi előrelépést érünk el– erről a célkitűzésről számolt be Novák Katalin magyar köztársasági elnök, miután Kijevben Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel tárgyalt.
2023. augusztus 24., 07:382023. augusztus 24., 07:38
A közösségi oldalán szerdán este közzé tett bejegyzés szerint a négyszemközti megbeszélésen a következőkről állapodtak meg:
Az államfő nem pontosította, hogy konkrétan mit tárgyaltak a kárpátaljai magyarok jogait illetően, illetve hogy milyen előrelépésre számít.
Az ukrán elnök közösségi oldalán megköszönte a magyar államfő látogatását.
Az ukrán elnök külön megköszönte, hogy Novák Katalin tiszteletét teszi a Krími Platformon is. Mint írta: „Megvitattuk Ukrajna EU- és NATO-integrációját, illetve a kétoldalú kapcsolataink fejlesztésének módjait is” – írta az ukrán elnök.
Az államfő egy órán át volt egy óvóhelyen a kijevi kormányzati negyedben, a közösségi oldalára feltöltött videók és fotó szerint a kabinetfőnökével és a Terrorelhárítási Központ munkatársaival, akik a köztársasági elnök biztonságáért felelnek.
Később, csütörtökön hajnalban már Lengyelországból posztolt közösségi oldalán, a következő szöveggel:
„Köszönöm az aggódó üzeneteket!
Biztonságban megérkeztünk Lengyelországba. Az Ukrajna feletti légtérzár miatt innen indulunk tovább Rómába”.
Novák Katalin Volodimir Zelenszkij ukrán elnök meghívására a Krími Platform harmadik csúcstalálkozóján vett részt Kijevben.
A köztársasági elnök hangsúlyozta:
Novák Katalin leszögezte, hogy Magyarország kész közvetítő szerepet vállalni az esetleges béketárgyalásokban.
Szerdai programja Kijev környékén kezdődött.
Az államfő szerdán kora délelőtt megkoszorúzta az ukrajnai háború áldozatainak emlékfalát, majd meglátogatta az ukrán Gyermekjogi Központot, ahol találkozott Dmitro Lubineccel, az ukrán parlament emberi jogi biztosával.
Fotó: MTI/Nemes János
Az ukrán ombudsman tájékoztatta Novák Katalint arról, hogy miként zajlik a megszállt területekről korábban Oroszországba került gyermekek hazaszállítása, rehabilitációja. A magyar államfő emlékeztetett arra, hogy Magyarország története legnagyobb humanitárius akcióját hajtja végre, ezen belül pedig kiemelt figyelmet fordít az ukrán gyerekek üdültetésére.
Dmitro Ljubinec köszönetét fejezte ki az államfőnek mindazért a segítségért, amit Magyarország a háború kitörése óta nyújt Ukrajnának. „Bajban ismerszik meg a barát” – mondta, hozzáfűzve, hogy Magyarország az elsők között fogadta az ukrán menekültek tíz- és százezreit és megfelelő ellátást biztosított számukra, amiért minden magyart köszönet illet.
Az ukrán ombudsman ezzel kapcsolatban az MTI tudósítójának kifejtette, hogy nincs semmi probléma a magyar féllel való kapcsolattartásban, „mindenkinek gondoskodnia kell a saját állampolgárainak a jogairól” – fogalmazott.
Novák Katalin ezt követően olyan Kijev környéki településeket keresett fel, amelyeket a háború első heteiben közvetlenül sújtottak a fegyveres harcok. A köztársasági elnök Moscsun községben részt vett a főváros védelmében vívott harcokban elhunyt ukrán katonák emlékére rendezett ceremónián. Ezt követően felkereste a Kijevtől 25 kilométerre fekvő Bucsa városát, ahol az oroszok kivonulása után a feltárt tömegsírokban több tucat áldozatot találtak. A helyi pravoszláv templom kertjében emlékhelyet létesítettek, amelyet ugyancsak megkoszorúzott Novák Katalin.
Az államfő kora délután felkereste Zahalci községet, ahol
A munkálatok befejezéséig egy ötven fő befogadására alkalmas, korszerű óvodában foglalkoznak a gyerekekkel, amelyet az idén tavasszal adtak át, ugyancsak a segélyszervezet jóvoltából.
Lehel László, a Magyar Ökumenikus Segélyszervezet elnök-igazgatója elmondta, hogy jelenleg több mint félmillió embernek segítenek Ukrajnában különböző programok keretében.
Tavaly több mint 10 milliárd forintot fordítottak humanitárius segítségre, amelynek a harminc százaléka forrás, a többi a segélyszervezet gyűjtéseiből és sikeres pályázataiból származik.
A Krími Platform: nemzetközi fórum a Krím felszabadítására
A Krími Platform informális nemzetközi fórum, amelynek célja, hogy Ukrajna konzultációkat folytasson és egyeztessen nemzetközi partnereivel a Krím Oroszország által annektálásának következményeiről, hatékony eszközöket dolgozzon ki az ebből adódó fenyegetésekkel szemben, és végső soron a félszigeten visszaállítsa az ukrán fennhatóságot.
2020-ban Ukrajna Külügyminisztériuma Volodimir Zelenszkij államfő kezdeményezésére dolgozta ki a Krími Platform koncepcióját, és azonnal hozzálátott, hogy kezdeményezés globális támogatására partnereket nyerjen meg, illetve megszervezze az első csúcstalálkozót.
A Platform hivatalosan 2021. augusztus 23-án Kijevben az első csúcstalálkozón indult útjára. Az esemény résztvevői közös nyilatkozatot fogadtak el, amely rögzíti a nemzetközi közösség álláspontját a Krímmel kapcsolatban.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A Hamász iszlamista terrorszervezet az amerikai The Wall Street Journal birtokába jutott dokumentum szerint azzal a céllal indított támadást 2023. október 7-én Izrael ellen, hogy megtorpedózza a zsidó állam és Szaúd-Arábia kapcsolatainak rendezését.
Izrael vasárnap kiterjedt szárazföldi hadműveletet indított Gázában az intenzív légi hadjárat mellett, amely a terület egészségügyi tisztségviselői szerint több mint 100 ember halálát okozta az éjszaka folyamán.
Az amerikai külügyminiszter szerint talán az egyetlen mód az orosz-ukrán megrekedt békefolyamat kimozdítására a közvetlen egyeztetés Donald Trump amerikai és Vlagyimir Putyin orosz elnök között, ami hétfőn történhet meg.
Az első fordulóhoz hasonlóan a Nyugat-Európában élő románok ezúttal is inkább George Simiont támogatták, míg Közép-Európában és a világ többi részén Nicușor Dant támogatta a szavazópolgárok többsége – derül ki az Állandó Választási Hatóság adataiból.
Sulyok Tamás köztársasági elnök vatikáni találkozójuk során arra kérte XIV. Leó pápát, hogy amint teheti, látogasson el ismét Magyarországra.
Hitetek és örömötök szolgája akarok lenni – mondta XIV. Leó a péteri szolgálatának kezdetét jelentő szentmisén vasárnap a vatikáni Szent Péter-téren, hangsúlyozva, hogy a péteri szolgálat két dimenziója a „szeretet és az egység”.
Romániai idő szerint vasárnap 13 óráig több mint 1 millió román állampolgár szavazott külföldön az elnökválasztás második fordulójában – derül ki az Állandó Választási Hatóság (AEP) valós idejű adataiból.
Romániai idő szerint szombaton 22 óráig több mint 700 ezer román állampolgár szavazott külföldön az elnökválasztás második fordulójában – derül ki az Állandó Választási Hatóság (AEP) valós idejű adataiból.
Donald Trump amerikai elnök szombaton a Truth Social nevű közösségi oldalán bejelentette, hogy hétfőn telefonon tárgyal Vlagyimir Putyin orosz elnökkel az ukrajnai háború leállításáról.
Romániai idő szerint szombaton 16.40 órakor átlépte az 500 ezret az elnökválasztás második fordulójában külföldön szavazó román állampolgár száma – derül ki az Állandó Választási Hatóság (AEP) valós idejű adataiból.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!