Az idei év sem szolgál jó hírekkel mindazoknak, akik lakást szeretnének vásárolni: nemhogy nem indulnak csökkenésnek a már régóta az egeket verdeső árak, hanem akár 20 százalékos drágulás is jöhet ingatlanpiaci szakemberek szerint.
Pusztába kiáltott szavak maradnak a kolozsvári albérletárakkal elégedetlen polgárok kérései, a romániai törvények nem teszik lehetővé sem a díjszabások befagyasztását, sem a többletadó kirovását a több lakást bérbe adó tulajdonosokra.
Tavaly 2017-hez képest 8 százalékkal nőttek a lakásárak Kolozsváron, 2019 első öt hónapjában pedig további 3,6 százalékos lakásár-emelkedést regisztráltak – derül ki egy, a kolozsvári polgármesteri hivatallal együttműködő vállalat elemzéséből.
Alaposan átalakítaná a lakásvásárlásra készülők körében hosszú évek óta népszerű Első otthon programot egy sürgősségi kormányrendelet-tervezet. Lényegi módosítás lehet, hogy csak 5 évesnél újabb lakások vásárolhatók állami garanciával.
Lassult a romániai lakóingatlanok drágulása tavaly: 2018-ban átlagosan 5,8 százalékkal nőttek az árak az előző évihez viszonyítva, míg 2016-ban 12,4 százalékos, 2017-ben pedig 9,1 százalékos volt a drágulás.
Megtorpanni látszik ugyan az ingatlanpiac lendülete, ám nincsenek válságra utaló jelek a Krónikának nyilatkozó ingatlanszakértő szerint. Gond viszont, hogy munkaerőhiány hátráltatja az építőipart.
Érdekes és egyben meglepő trendek rajzolódnak ki a romániai viszonyokat illetően egy mostanság napvilágot látott felmérésből, ami a lakások megfizethetőségét vizsgálta Európában, Ausztráliában és az Amerikai Egyesült Államokban.
A végéhez közeledik a lakásvadászati szezon. Sokan a Facebookon, mások apróhirdetések vagy ingatlanügynökök segítségével, esetleg barátok révén próbálnak több-kevesebb sikerrel fedelet találni a fejük fölé a nagyobb erdélyi és partiumi egyetemi központokban.
Harminc százalékos bővülést produkált tavaly az ingatlanpiac Kolozsváron, ahol mintegy 600 millió euró értékben cseréltek gazdát a telkek és a lakások. Egy friss kutatás szerint a kincses városban ingatlanba fektetők harmada más megyéből származik.
Miért vállalja be a rizikót a romániai lakosság nagy része, és vásárol akár változó kamatozású jelzáloghitellel is saját otthont ahelyett, hogy leélné az életét albérletben, ahogy sok nyugat-európai teszi?
Számos ok húzódik a szakértők szerint amögött, hogy a romániai lakosság inkább hosszú éveken keresztül hajlandó törleszteni a lakásvásárlásra felvett bankhitelt, mintsem albérletben éljen.
Korrupció gyanúja merült fel az Első otthon program hiteligényléseit elbíráló Országos Hitelgarancia-alapnál, ezért az országos rendőr-főkapitányság gazdasági bűncselekmények felderítésére szakosodott osztályának munkatársai összesen 23 helyszínen folytattak házkutatást.
Noha a jelzáloghitelek törlesztőrészleteinek kiszámításakor használt irányadó bankközi kamatláb (ROBOR) ugrásszerűen megnőtt a tavalyhoz képest, egyelőre a trend nem befolyásolja az erdélyi és partiumi ingatlanpiacot.
Feloldódhat a birtoklevelek körüli patthelyzet, és könnyített eljárásban telekkönyvezhetik ezentúl a lakóházakat, udvarokat és kerteket a közeljövőben, amennyiben a képviselőház is megszavazza döntéshozó kamaraként az RMDSZ földtörvényt módosító javaslatait.
Eltérő ingatlanpiaci mozgások jellemezték 2017-ben Románia különböző régióit: miközben egyes megyékben dübörgött a lakásépítés, máshol alig készültek új otthonok.
Túlzsúfolt és régi a romániai otthonok legnagyobb hányada, ám európai összevetésben nálunk a legnagyobb a saját tulajdonú lakásban élők aránya.
Jó példával jár elöl a kolozsvári polgármesteri hivatal: önerőből korszerűsíti a Szentegyház utca egyik bérpalotáját. A teljes körű felújítás közel kétmillió euróba kerül.
Az országban Kolozsváron a legborsosabbak az albérletek árai, még Bukarestet is lekörözi ebben – derül ki az Imobiliare.ro ingatlanközvetítő portál legutóbbi felméréséből.
Látogatottsági adatok