A karácsonyi éjféli misén idén is bemutatták a Heródes-játékokat a felsővisói római katolikus templomban
Fotó: Zipser Forum - Viseu de Sus
Heródes-játék, újévi falinaptár ünneplőbe öltözött kéményseprőktől, farsangi tollfosztás – íme néhány szokás, ami a téli ünnepekhez kapcsolódott a Máramaros megyei Felsővisón. A településen élő kisszámú magyar és cipszer közösség feledésbe merült és máig élő hagyományairól Horzsa Zsófia, a településen működő Reményik-ház vezetője mesélt a Krónikának.
2023. január 02., 09:252023. január 02., 09:25
Régi óévbúcsúztató és újévköszöntő hagyományokat őriznek a mai napig a Máramaros megyei Felsővisón. A Máramarosi-havasok lábánál található hegyvidéki településen a többségi románok mellett magyar közösség is él, valamint az Osztrák–Magyar Monarchia idején itt letelepült németek és a Szepességből származó szászok, azaz cipszerek leszármazottai is ragaszkodnak őseik szokásaihoz. A településen élőknek a téli ünnepekhez kapcsolódó hagyományairól, a régmúlt idők karácsonyairól, az óévi-újévi ünneplésről, vízkeresztről Horzsa Zsófia, a településen magyar kulturális központként működő Reményik Sándor-ház vezetője mesélt a Krónikának.
A nyolcvannyolc éves felsővisói asszony – akinek felmenői között Ausztriából ide telepedett németek is vannak – elmondta, a településen élők életében fontosak voltak a téli ünnepek, ugyanis az erdőkitermeléssel, faúsztatással foglalkozó közösségek a hideg idő beálltával visszahúzódtak a falvakba, és decembertől a tavasz kezdetéig a vallási ünnepeken kívül sok családi és közösségi eseményt tartottak.
Itt működtetett fűrészgyárat Pap Simon is, a faszállításhoz az 1934-ben létesült, ma turisztikai látványosságként ismert, románul „mocănițának” nevezett erdei kisvasutat használták – mesélte Horzsa Zsófia. Hozzátette, a cipszerek a városban, a Visó folyó túloldalán telepedtek le, a negyedet ma is Zipsereinak nevezik. Itt található házukon kívül szinte minden családnak volt kalibája a hegyekben is, a településre csak télvíz idején húzódtak le. A római katolikus vallású, német nyelvű közösség a 20. század közepére elmagyarosodott, majd ezt követően Németországba vándoroltak ki, akik pedig itt maradtak, nagyrészt elrománosodtak.
Fotó: Kiss Judit
Ünnepi hagyományaikat nagyban meghatározták az egyházi előírások, ezenkívül az Osztrák–Magyar Monarchiából érkezett németektől is vettek át szokásokat. A karácsony esti szertartásnak mai napig része a napkeleti bölcsek és Heródes találkozását megjelenítő Heródes-játékok, a többszereplős, középkorból származó misztériumjátékot idén is előadták az éjféli misén a Szent Annáról és Szent Joákimról elnevezett római katolikus templomban – mesélte az idős felsővisói asszony.
– volt olyan utca is, hogy két csoport járt az úgynevezett „kis- és nagybetlehemessel”. Ezenkívül kántálni is mentek a fiatalok, ez a szokás mai napig él még, nemcsak a cipszer, hanem más nemzetiségű közösségek körében is.
Horzsa Zsófia elmondta, Jézus születésének ünnepét követően már szilveszterre készülődnek a felsővisói cipszerek. Óév napján rendszerint elmennek „hálaadásra”, azaz a hatórai misére, ami régebb német és magyar nyelven zajlott, az utóbbi időben románul is elmondják az igehirdetést. A mise után otthon folytatódott az ünneplés, ilyenkor az asztalra kocsonya kerül, és főtt kolbász tormával. Szintén a menü részét képezi a karácsonyról megmaradt, kosarakban tartott aprósütemény, a desszertnek való rántott gríz, valamint a karamellizált cukorból készült mézes pálinka, de a házi bor és friss kúti víz is. Az ünnepi vacsora után virrasztva várták az új esztendőt, amit az éjféli harangok kongása is jelzett.
Zsóka néni elmondta, az 1940-es években még divatban volt a szokás, hogy a városban élő kéményseprők ünnepi ruhába öltözve köszöntötték az embereket, újév napján azoknál a házaknál, ahol dolgoztak, az ajtóhoz támasztották a kéménytakarításhoz használt kotrót, így kívánva sok szerencsét, illetve egy falinaptárt is ajándékoztak a ház népének.
A téli ünnepek vízkereszttel folytatódtak. Felsővisón nem jártak házat szentelni, hanem a templomból üvegben hoztak szentelt vizet, ami áldást hozott a házra. „A görögkatolikus közösség körében szokás volt, hogy a pap vízkeresztkor a csikorgó hidegben kiment a hívekkel a Visó folyóhoz, majd megszentelték a vizet, és egyéb szertartásokra is sor került” – mondta. Vízkereszt után a farsangot is megülték a felsővisóiak. Hamvazószerdáig nagy mulatságokat szerveztek, fánkot sütöttek, bálokat szerveztek, de a farsangolás mellett tollfosztást is, ugyanis sokan tartottak libát a városban, a toll nélkülözhetetlen volt a lányok kelengyésládájába való hozományok elkészítéséhez.
A cipszerek az erdőkitermeléshez az 1934-ben létesült, ma turisztikai látványosságként ismert, románul „mocănițának” nevezett erdei kisvasutat használták
Fotó: mocanita-maramures.com
Hozsár Zsófia elmondta, ezeknek a farsangi szokásoknak mára nyoma sem maradt, a magyar közösség létszáma elenyésző, a cipszerek is elmentek, vagy vegyes házasságok révén beolvadtak a többségi társadalomba, csupán néhány idős ember emlékszik vissza a régmúlt időkre.
amelynek székhelye egy kétszázötven éves faház, amit a helyiek „csokoládéháznak” is neveznek – itt működtetnek kulturális programokat évente többször.
A cipszer közösség számára a Zipser Forum nevű egyesület szervez kulturális eseményeket, fesztiválokat és működtet német nyelvű újságot is.
A Máramarosszigettől 65 kilométerre található Felsővisón a 2011-es népszámlálás adatai szerint 12687 lakosa volt, ebből 91 százalék vallotta magát románnak, 4,4 százalék németnek, és 2,8 százalék magyarnak, 0,4 százalék pedig romának. A lakosság 85,5 százaléka ortodox, 9,7 százaléka római katolikus, 0,3 százaléka pedig református volt 2011-ben.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az alaptörvényben rögzítik, hogy a fogyatékkal élők helyett a fogyatékossággal élők a helyes szóhasználat – jelentette be a Belügyminisztérium fogyatékosságügyi államtitkára a Kossuth rádió Jó reggelt Magyarország! című műsorában az autizmus világnapján.
65 éves korában elhunyt Val Kilmer, az 1986-os Top Gun és az 1995-ös Mindörökké Batman című filmek sztárja.
Az Oscar-díjas Sam Mendes bejelentette készülő négy Beatles-filmje szereposztását – számolt be a Variety.com.
Békéről szóló kórusművekkel lép fel Kolozsváron és Gyulafehérváron a cambridge-i Magdalene College kórus. A nagy-britanniai vegyes kar a kincses városi Visszhang kórus meghívására érkezik Erdélybe.
A székelyföldi Márton Mónika a világ több mint 60 országát bejárta, önkénteskedett többek között a Görögországba érkező menedékkérők táborában és Nepálban is. A jogász végzettségű fiatal nő a Krónikának munkájáról, világjáró élményeiről beszélt.
Már gyermekkorában, amikor látta a székelyföldi égbolton a repülőgép mögött hagyott felhőcsíkot, Tóth Kincső eldöntötte, hogy majd ha „nagy lesz”, légiutas-kísérő válik belőle – osztotta meg csütörtökön este a kolozsvári Planetarium kávéház közönségével.
Erdélyi turnén lép fel április elején a népszerű Parno Graszt zenekar: Kolozsváron, Marosvásárhelyen, Sepsiszentgyörgyön, Csíkszeredában lépnek fel.
Az emberek szeretik a hasukat – állapította meg Macalik Kunigunda, végignézve az Erdélyi Múzeum Egyesület telt házas előadótermén, ahova csütörtök délután azért gyűltek össze oly sokan, hogy megtudják mely vadon termő növényeink ehetőek.
Az Egyesült Királyság legismertebb és legkedveltebb tradicionális étele a fish and chips, azaz a panírozott sült hal hasábburgonyával körítve.
Romániában immár csaknem minden második iskolás tanulónak magánórát is vesznek szüleik, amire több mint kétszer annyit költenek, mint három évvel ezelőtt – derült ki a Salvați Copiii gyermekmentő alapítvány idei felméréséből.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!