Az illyefalvi LAM Alapítvány gazdaképzés, mezőgazdasági pályázatok bonyolítása és mikrohitelezés terén egyaránt fontos tényezője nemcsak a háromszéki, hanem az erdélyi mezőgazdaságnak is.
Nemcsak díjazzák a nedűket a székelyföldi pálinkamustrán, hanem tanácsokkal is ellátják a gazdákat, hogy évről évre több jó pálinkát főzzenek a vidéken. A pálinka minősége is meghatározza a térség megítélését, arculatát – vallják a mustra szervezői.
A tavalyinál 15-20 százalékkal kisebb méztermésre kell számítani idén, ez várhatóan nem haladja meg a 15-17 ezer tonnát – nyilatkozta csütörtökön az Agerpres hírügynökségnek a Romániai Méhtenyésztők Egyesületének (ACA) elnöke, Ioan Fotea.
A mintegy huszonöt gazdaszervezettel működő Erdélyi Magyar Gazdák Egyesületeinek Szövetsége 2010 után újfajta gazda-érdekvédelmet honosított meg Erdélyben. A szervezet elnöke, Csomortányi István nem tartja jónak a pártok oldalvizein szerveződő szakmai egyesületeket.
Az agrárszövetkezetek tagjainak immár nem kell ingatlanadót fizetniük a mezőgazdasági célra használt épületek után. Az adómentességet az a gazda kérheti, aki az előző évben terményei legalább ötven százalékát szövetkezeten keresztül értékesítette.
A jobb termőképességű földeket könnyebb tagosítani, a gyengébb szántóföldek pedig országszerte parlagon állnak – ez jellemző a több millió nadrágszíjparcellából álló román mezőgazdaságra.
Egyre több gazdacsalád foglalkozik Erdélyben kézműves termékek előállításával. Ma már ezek forgalmazására szakosodott vásárok és boltok igyekeznek összehozni termelőt és vásárlót egyaránt. Elterjedésüknek azonban határt szab a magas ár és a kereskedők érdektelensége.
Sok gazdaközösség szeretné, ha a közelében kisvágóhíd működne, ahol nemcsak a sürgősségi állatvágásokat oldanák meg, hanem a helyi feldolgozásra kerülő marhát, disznót vagy birkát is le tudnák vágni. Az elképzelésektől a megvalósításig azonban hosszú az út.
Miközben a vásárlók nap mint nap azt tapasztalják, hogy az áruházak polcain egyre több az importáru, a legnagyobb áruházláncok képviselői állítják: egyre nagyobb hangsúlyt fektetnek a hazai termékek beszerzésére.
Gyakorlatilag a nulláról kell kezdeni a mezőgazdasági szakoktatás átszervezését, hiszen az elmúlt évtizedekben a teljes infrastruktúrát „szétverték” – figyelmeztetnek a Krónikának nyilatkozó érintettek.
A vártnál sokkal többen nyújtottak be nagyberuházási pályázatot a székelyföldi gazdaságfejlesztési programot lebonyolító marosvásárhelyi Pro Economica Alapítványhoz.
A háromszéki gazdák attól tartanak, hogy az Európai Unió szét fogja „robbantani” mindazt, amit eddig elértek, azonban a Sepsiszentgyörgyre látogató Herbert Dorfmann dél-tiroli EP-képviselő, agrár-szakpolitikus igyekezett megnyugtatni őket.
Hatvan falugazdász kezdte el tevékenységét a budapesti Agrárminisztérium támogatásával Erdélyben. A többségében fiatal, pályakezdő mérnökök munkájával nem mindenki elégedett, de abban egyetértenek, hogy folyamatos képzéssel pótolható a tapasztalat hiánya.
Mintegy kilencezer gazda 280 ezer hektáron termel biominőségű élelmiszert Romániában, a biogabona zöme kivitelre kerül, a zöldségek és gyümölcsök itthon találnak vevőre. Albert Imre a Bioterra Egyesület elnöke többek között az ágazat gyors fejlődéséről számolt be a Krónikának.
Miközben a különböző hazai és európai uniós pályázatok kiírásai a gazdák szövetkezési kedvét próbálja serkenteni, a végeredmény kevésbé látványos. Vannak ugyan sikertörténetek is, de a pályázati célból alakult legtöbb mezőgazdasági szövetkezet vegetál.
A Maros megyei gazdakörök Erdély-szerte híresek. Ernyőszervezetük révén olyan modellt sikerült létrehozniuk, amely a piacképes felnőtt szakoktatás mellett a mezőgazdaság minden területére kiterjedő szaktanácsadást is meghonosított.
Az Európai Unió tagállamaiban 2016-ban 171 millió hektáron 10,3 millió gazdaság működött, kétharmaduk területe nem érte el az 5 hektárt, és vezetőiknek csak 11 százaléka volt 40 évnél fiatalabb – áll az Eurostat csütörtökön közzétett felmérésében.
Folyamatosan bővítené tagságát az Erdélyi Magyar Gazdák Egyesületeinek Szövetsége, amely a falugazdász-hálózat kiterjesztését is célul tűzte ki magyarországi mintára