Alkotmányellenes. Puskás Bálint szerint Iohannis nem indulhatna el a választásokon, amíg le nem mond az államfői tisztségről
Fotó: Kristó Gothárd Hunor
Klaus Iohannis államfőnek előbb le kell mondania ahhoz, hogy elindulhasson a parlamenti választásokon, az ezzel ellentétes törvénymódosító javaslat nem alkotmányos – vélekednek az ügyben megszólaló alkotmányjogászok.
2024. szeptember 23., 09:592024. szeptember 23., 09:59
2024. szeptember 23., 10:052024. szeptember 23., 10:05
Puskás Bálint, a taláros testület korábbi tagja a Krónikának hétfőn leszögezte: elvileg Iohannisnak is jogában áll elindulni a választásokon, de nem mindegy, milyen minőségben teszi ezt.
Mint ismeretes, az államfőt a Nemzeti Liberális Párt (PNL) szeretné elindítani a szenátusi választáson, ennek érdekében olyan törvénymódosítást dolgozott ki, amely értelmében a mandátuma utolsó három hónapját töltő államfő elindulhat függetlenként valamely párt választási listáján.
– jelentette ki az alkotmányjogász.
„Nem lehetséges, hogy elnök vagyok, és elnöki minőségemben megjelenek egy pártlistán, mint független jelölt, bár elvileg bárki felkerülhet függetlenként egy párlistára. Ebben az esetben magáévá teszi a párt ideológiáját, törekvéseit, elképzeléseit, de ezt egy elnök nem teheti meg.
Másrészt az államfői tisztség bizonyos, az alkotmány által meghatározott keretek között mozog. Tehát
Tehát ha Iohannis el akar indulni, akkor le kell mondania az elnöki tisztségről” – jelentette ki egyértelműen Puskás Bálint a Krónikának nyilatkozva.
Az alkotmányos jogokat nem szabad korlátozni, az alaptörvény betartása a legfontosabb – jelentette ki Marcel Ciolacu miniszterelnök pénteken.
Hasonlóan vélekedik Augustin Zegrean, az alkotmánybíróság volt elnöke is.
Az alkotmányjogász vasárnap este a Digi24 hírcsatornának nyilatkozva kifejtette, hogy Klaus Iohannis elnök nem indulhat szenátorjelöltként, amíg ő az államfő.
„Ez a törvényjavaslat kívül esik a demokratikus szabályokon” – mondta a PNL által beterjesztett módosítás kapcsán.
– mutatott rá Zegrean.
Még a szenátorok és a képviselők esetében is világosan kimondja az alkotmány, hogy hivatali idejük alatt nem tölthetnek be más közhivatalt” – magyarázta Zegrean.
Az alkotmányjogász hangsúlyozta, hogy tiszteletben kell tartani a törvényt és a Velencei Bizottság ajánlásait, amelyek kifejezetten kimondják, hogy egy évvel a választások előtt nem lehet megváltoztatni a választási törvényt.
Zegrean kifejtette, hogy
Alkotmányellenesnek nevezte Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke azt a Nemzeti Liberális Párt (PNL) által benyújtott törvénytervezetet, amely lehetővé teszi az államfő számára, hogy jelöltkjént elinduljon a parlamenti választáson.
A törvényjavaslatot a hét elején tárgyalja a Parlament, de előbb a kormány vezető erejét adó Sszociáldemokrata Pártnak (PSD) is rá kell bólintania.
A párt elnöksége hétfőn dönt a kérdésről, de Marcel Ciolacu miniszterelnök, a párt elnöke szombaton felidézte, hogy a Törvényhozási Tanács álláspontja szerint nem szükséges külön törvénymódosítás ahhoz, hogy az államfő elindulhasson a választásokon.
A Gazdasági és Szociális Tanács (CES) ugyanakkor kedvezőtlenül véleményezte a liberálisok javaslatát, azzal érvelve, hogy „az elnök alkotmány által megkövetelt függetlensége megkérdőjeleződik, ha egy politikai párthoz csatlakozik, még akkor is, ha független marad a párt listáján” – mutat rá a CES, amely a választási törvény „nagyobb hitelességének és stabilitásának szükségességére” is hivatkozik.
A szeptember 13–19. közötti héten a román rendőrök és schengeni partnereik feltartóztattak közel 650 személyt, akikre a Schengeni Információs Rendszer (SIS) figyelmeztető jelzése volt érvényben.
Az év első nyolc hónapjában a határrendészek megközelítőleg 26 800, román vagy külföldi állampolgárok által elkövetett törvényszegést állapítottak meg, ebből több mint 11 700 bűncselekmény, 15 100 szabálysértés volt.
A vízügyi főigazgatóság (ANAR) szóvivője szerint vasárnap másodpercenként 6100 köbméter a Duna vízhozama az országhatárnál, a becslések szerint az ár tetőzésekor maximum 9000 köbméteres vízhozam várható, ami jelentős csökkenést jelent.
Két hét alatt a rendőrök országos szinten több mint 200 házkutatást végeztek és 18 tettenérést szerveztek meg drogkereskedésre, emberkereskedelemre, informatikai bűnözésre és pénzmosásra szakosodott bűnszervezetek felszámolása céljával.
Elsősorban kampánycélból tett látogatást Kolozsváron szombaton az államelnöki tisztségre pályázó Marcel Ciolacu kormányfő, megtekintve többek között a mesterséges intelligenciára szakosodott kutatóközpontot építkezési munkálatait.
Kampányeszközként, a koalíciós partner PSD elnöke, Marcel Ciolacu miniszterelnök elleni támadáshoz használta fel ürügyként Nicolae Ciucă, a PNL elnöke az Európai Unió által az árvízkárok enyhítésére Romániának nyújtott segélyt.
Bár a vagyonbevallása alapján éves jövedelme alig haladja meg a 200 000 lejt, milliós nagyságrendű kölcsönt vett fel magánszemélyektől Dan Tanasă, az AUR magyargyűlöletéről hírhedtté vált képviselője, akinek már jövőre törlesztenie kell adósságát.
Jóvátételben részesülhetnek egy törvénytervezet szerint mindazok, akik 1966 és 1997 között erkölcsi károkat szenvedtek a romániai gyermekotthonokban.
A román vízügyi főigazgatóság (ANAR) Argeş-Vedea területi kirendeltségének munkatársai ezer zsákot és egyéb anyagot készítettek elő az árvízvédelmi töltés megerősítéséra a Duna romániai szakaszán.
Az alkotmányos jogokat nem szabad korlátozni, az alaptörvény betartása a legfontosabb – jelentette ki Marcel Ciolacu miniszterelnök pénteken.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!