Alkotmányellenes. Puskás Bálint szerint Iohannis nem indulhatna el a választásokon, amíg le nem mond az államfői tisztségről
Fotó: Kristó Gothárd Hunor
Klaus Iohannis államfőnek előbb le kell mondania ahhoz, hogy elindulhasson a parlamenti választásokon, az ezzel ellentétes törvénymódosító javaslat nem alkotmányos – vélekednek az ügyben megszólaló alkotmányjogászok.
2024. szeptember 23., 09:592024. szeptember 23., 09:59
2024. szeptember 23., 10:052024. szeptember 23., 10:05
Puskás Bálint, a taláros testület korábbi tagja a Krónikának hétfőn leszögezte: elvileg Iohannisnak is jogában áll elindulni a választásokon, de nem mindegy, milyen minőségben teszi ezt.
Mint ismeretes, az államfőt a Nemzeti Liberális Párt (PNL) szeretné elindítani a szenátusi választáson, ennek érdekében olyan törvénymódosítást dolgozott ki, amely értelmében a mandátuma utolsó három hónapját töltő államfő elindulhat függetlenként valamely párt választási listáján.
– jelentette ki az alkotmányjogász.
„Nem lehetséges, hogy elnök vagyok, és elnöki minőségemben megjelenek egy pártlistán, mint független jelölt, bár elvileg bárki felkerülhet függetlenként egy párlistára. Ebben az esetben magáévá teszi a párt ideológiáját, törekvéseit, elképzeléseit, de ezt egy elnök nem teheti meg.
Másrészt az államfői tisztség bizonyos, az alkotmány által meghatározott keretek között mozog. Tehát
Tehát ha Iohannis el akar indulni, akkor le kell mondania az elnöki tisztségről” – jelentette ki egyértelműen Puskás Bálint a Krónikának nyilatkozva.
Az alkotmányos jogokat nem szabad korlátozni, az alaptörvény betartása a legfontosabb – jelentette ki Marcel Ciolacu miniszterelnök pénteken.
Hasonlóan vélekedik Augustin Zegrean, az alkotmánybíróság volt elnöke is.
Az alkotmányjogász vasárnap este a Digi24 hírcsatornának nyilatkozva kifejtette, hogy Klaus Iohannis elnök nem indulhat szenátorjelöltként, amíg ő az államfő.
„Ez a törvényjavaslat kívül esik a demokratikus szabályokon” – mondta a PNL által beterjesztett módosítás kapcsán.
– mutatott rá Zegrean.
Még a szenátorok és a képviselők esetében is világosan kimondja az alkotmány, hogy hivatali idejük alatt nem tölthetnek be más közhivatalt” – magyarázta Zegrean.
Az alkotmányjogász hangsúlyozta, hogy tiszteletben kell tartani a törvényt és a Velencei Bizottság ajánlásait, amelyek kifejezetten kimondják, hogy egy évvel a választások előtt nem lehet megváltoztatni a választási törvényt.
Zegrean kifejtette, hogy
Alkotmányellenesnek nevezte Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke azt a Nemzeti Liberális Párt (PNL) által benyújtott törvénytervezetet, amely lehetővé teszi az államfő számára, hogy jelöltkjént elinduljon a parlamenti választáson.
A törvényjavaslatot a hét elején tárgyalja a Parlament, de előbb a kormány vezető erejét adó Sszociáldemokrata Pártnak (PSD) is rá kell bólintania.
A párt elnöksége hétfőn dönt a kérdésről, de Marcel Ciolacu miniszterelnök, a párt elnöke szombaton felidézte, hogy a Törvényhozási Tanács álláspontja szerint nem szükséges külön törvénymódosítás ahhoz, hogy az államfő elindulhasson a választásokon.
A Gazdasági és Szociális Tanács (CES) ugyanakkor kedvezőtlenül véleményezte a liberálisok javaslatát, azzal érvelve, hogy „az elnök alkotmány által megkövetelt függetlensége megkérdőjeleződik, ha egy politikai párthoz csatlakozik, még akkor is, ha független marad a párt listáján” – mutat rá a CES, amely a választási törvény „nagyobb hitelességének és stabilitásának szükségességére” is hivatkozik.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Oroszország szerda hajnalban újabb dróntámadást intézett a román határ közelében lévő ukrán civil infrastruktúra és folyami kikötők ellen, ezért a román légierő két F-16-os harci gépet küldött a térségbe megfigyelés alatt tartani a román légteret.
A Richter-skála szerint 3,6-os erősségű földrengés történt szerdán 7 óra 19 perckor Vrancea megyében, Vrancea szeizmikus térségben – közölte az országos földfizikai intézet (INCDFP).
Alexandru Rogobete egészségügyi miniszter kedden kijelentette, hogy a kormány nem készül leépítésekre az egészségügyben.
Alkotmányellenesnek nyilvánította kedden az alkotmánybíróság a volt államfőket megillető juttatásokat eltörlő törvénymódosítást – értesült hivatalos forrásokból az Agerpres. A keresetet Traian Băsescu kezdeményezte 2022-ben.
A romániai polgárok többsége szerint Románia rossz irányba halad, és az Ilie Bolojan vezette új kormány sem lesz képes jó irányba fordítani – derül ki egy friss közvélemény-kutatásból.
Keddi ülése után a Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanács (CSM) állásfoglalást tett közzé, amely szerint a bírák és ügyészek bérezése és nyugdíjazásuk rendszere nem kiváltság, hanem a jogállásuk alapvető eleme.
Elena Udrea feltételes szabadlábra helyezéséről döntött kedden a ploiești-i bíróság. Az ítélet nem jogerős. A volt turisztikai minisztert jelenleg a ploiești-i megyei sürgősségi kórházban ápolják, miután vasárnap egy epehólyagműtéten esett át.
Volt szovjet tagköztársaságokból származó külföldieknek román személyazonossági iratokat kiállító bűnszövetkezet tagjaira csaptak le kedden a hatóságok Botoșani megyében – közölte a román legfőbb ügyészség.
A közigazgatási és területi reformot a politikai pártok reformjának kell kísérnie – fogalmazta meg Radu Burnete gazdasági és társadalmi kérdésekben illetékes elnöki tanácsadó.
Az alkotmánybíróság arra készül, hogy fejenként 180 ezer lejes juttatást biztosítson annak a három alkotmánybírónak, akinek most jár le a kilenc éves mandátuma. Értesült a<a href="https://www.g4media.ro/surse-curtea-constitutionala-pregateste-indemnizatii-de-cate-180-000-de-lei-pentru-cei-trei-judecatori-care-isi-termina-mandatul-desi-guvernul-a-interzis-astfel-de-plati-in-sistemul
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!