Alkotmányellenes. Puskás Bálint szerint Iohannis nem indulhatna el a választásokon, amíg le nem mond az államfői tisztségről
Fotó: Kristó Gothárd Hunor
Klaus Iohannis államfőnek előbb le kell mondania ahhoz, hogy elindulhasson a parlamenti választásokon, az ezzel ellentétes törvénymódosító javaslat nem alkotmányos – vélekednek az ügyben megszólaló alkotmányjogászok.
2024. szeptember 23., 09:592024. szeptember 23., 09:59
2024. szeptember 23., 10:052024. szeptember 23., 10:05
Puskás Bálint, a taláros testület korábbi tagja a Krónikának hétfőn leszögezte: elvileg Iohannisnak is jogában áll elindulni a választásokon, de nem mindegy, milyen minőségben teszi ezt.
Mint ismeretes, az államfőt a Nemzeti Liberális Párt (PNL) szeretné elindítani a szenátusi választáson, ennek érdekében olyan törvénymódosítást dolgozott ki, amely értelmében a mandátuma utolsó három hónapját töltő államfő elindulhat függetlenként valamely párt választási listáján.
– jelentette ki az alkotmányjogász.
„Nem lehetséges, hogy elnök vagyok, és elnöki minőségemben megjelenek egy pártlistán, mint független jelölt, bár elvileg bárki felkerülhet függetlenként egy párlistára. Ebben az esetben magáévá teszi a párt ideológiáját, törekvéseit, elképzeléseit, de ezt egy elnök nem teheti meg.
Másrészt az államfői tisztség bizonyos, az alkotmány által meghatározott keretek között mozog. Tehát
Tehát ha Iohannis el akar indulni, akkor le kell mondania az elnöki tisztségről” – jelentette ki egyértelműen Puskás Bálint a Krónikának nyilatkozva.
Az alkotmányos jogokat nem szabad korlátozni, az alaptörvény betartása a legfontosabb – jelentette ki Marcel Ciolacu miniszterelnök pénteken.
Hasonlóan vélekedik Augustin Zegrean, az alkotmánybíróság volt elnöke is.
Az alkotmányjogász vasárnap este a Digi24 hírcsatornának nyilatkozva kifejtette, hogy Klaus Iohannis elnök nem indulhat szenátorjelöltként, amíg ő az államfő.
„Ez a törvényjavaslat kívül esik a demokratikus szabályokon” – mondta a PNL által beterjesztett módosítás kapcsán.
– mutatott rá Zegrean.
Még a szenátorok és a képviselők esetében is világosan kimondja az alkotmány, hogy hivatali idejük alatt nem tölthetnek be más közhivatalt” – magyarázta Zegrean.
Az alkotmányjogász hangsúlyozta, hogy tiszteletben kell tartani a törvényt és a Velencei Bizottság ajánlásait, amelyek kifejezetten kimondják, hogy egy évvel a választások előtt nem lehet megváltoztatni a választási törvényt.
Zegrean kifejtette, hogy
Alkotmányellenesnek nevezte Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke azt a Nemzeti Liberális Párt (PNL) által benyújtott törvénytervezetet, amely lehetővé teszi az államfő számára, hogy jelöltkjént elinduljon a parlamenti választáson.
A törvényjavaslatot a hét elején tárgyalja a Parlament, de előbb a kormány vezető erejét adó Sszociáldemokrata Pártnak (PSD) is rá kell bólintania.
A párt elnöksége hétfőn dönt a kérdésről, de Marcel Ciolacu miniszterelnök, a párt elnöke szombaton felidézte, hogy a Törvényhozási Tanács álláspontja szerint nem szükséges külön törvénymódosítás ahhoz, hogy az államfő elindulhasson a választásokon.
A Gazdasági és Szociális Tanács (CES) ugyanakkor kedvezőtlenül véleményezte a liberálisok javaslatát, azzal érvelve, hogy „az elnök alkotmány által megkövetelt függetlensége megkérdőjeleződik, ha egy politikai párthoz csatlakozik, még akkor is, ha független marad a párt listáján” – mutat rá a CES, amely a választási törvény „nagyobb hitelességének és stabilitásának szükségességére” is hivatkozik.
A koalíciós pártoknak tárgyalóasztalhoz kell ülniük és sokkal komolyabban meg kell vitatniuk, hogy kinek mekkora részt kell vállalnia a deficitcsökkentés terhéből – véli a Szociáldemokrata Párt (PSD) főtitkára, Paul Stănescu.
Megválasztották Ilie Bolojant a Nemzeti Liberális Párt (PNL) elnökévé az alakulat szombati rendkívüli tisztújító kongresszusán.
A PSD távol maradt a PNL kongresszusától, mint a szociáldemokraták közölték, különbséget tesznek a kormányzati és a politikai együttműködés között.
Romániának van jövője, és ez ,,belátható időn belül” érezhető lesz – jelentette ki Nicușor Dan államfő szombaton a Nemzeti Liberális Párt (PNL) rendkívüli tisztújító kongresszusán mondott beszédében.
Csökkentik az állami vállalatok igazgatótanácsainak létszámát és a menedzserek juttatásait – közölte Ilie Bolojan miniszterelnök a költségvetési deficitcsökkentés második csomagja tervének ismertetésekor.
Fizetése 20 százalékát az államkasszába utalta pénteken Bogdan Ivan energiaügyi miniszter, aki arra kérte a minisztériumnak alárendelt vállalatok vezetőit, hogy kövessék a példáját.
Megszabadulna a szovjet eredetű fegyverektől a román védelmi tárca, és korszerű eszközökre cserélné le őket.
A rendőrök 500 lejre büntettek meg egy taxisofőrt, aki július 10-ről 11-re virradó éjszaka nem volt hajlandó felvenni egy utast a Henri Coandă repülőtéren, és bevonták a fuvarozói engedélyét.
Az elnöki illetmény havi összege valamivel több mint 27 000 lej – ez most azért számít referenciának, mert fölvetődött, hogy azok az állami cégvezetők, akik többet keresnek az államfőnél, mondjanak le önként illetményük egy részéről.
A polgárok 38 százaléka a Románok Egyesüléséért Szövetségre (AUR), 20 százaléka a Szociáldemokrata Pártra (PSD), 15 százaléka a Nemzeti Liberális Pártra (PNL) szavazna, ha vasárnap tartanák a parlamenti választásokat – derül ki a CURS felméréséből.
szóljon hozzá!