Fotó: Erdély Bálint Előd
Három panelbeszélgetésnek is témája volt az orosz-ukrán háború és az ukrajnai nemzeti kisebbségek helyzete a segesvári ProEtnica Interkulturális Fesztivál szombati napján. A vitákon ukrajnai menekültek is részt vettek.
2022. augusztus 27., 18:322022. augusztus 27., 18:32
2022. augusztus 27., 23:182022. augusztus 27., 23:18
Az első panelbeszélgetésen Radu Carp professzor, a Bukaresti Egyetem oktatója rámutatott, hogy 1991 után Ukrajnában voltak nyílt etnikumközi konfliktusok, ami lehetővé tette az orosz közösségek zavartalan jelenlétét. Érdekesnek nevezte, hogy Oroszország nem szított etnikumközi konfliktusokat Ukrajnában, a Moldovai Köztársaság jelentős arányban gagauzok lakta déli részében viszont igen.
„Minél távolabb maradnak az orosz csapatok Odesszától, annál kisebb az etnikumközi konfliktusok valószínűsége” – vélekedett Radu Carp.
A Besszarábia Egyesület elnöke, Anatol Popescu felszólalásában a „konfliktus utáni Ukrajna nyelvpolitikájáról és az etnikai identitás megerősítéséről” beszélt, áttekintve Ukrajna és Moldova történelmi hátterét. Megjegyezte, hogy az ukrán társadalom szovjetmentesítéséről szóló új jogszabályok már hatályban vannak, és „nagyon jól működnek”. Emlékeztetett arra, hogy Ukrajnában több mint 8 millió orosz ajkú lakos él, a románok és a moldovaiak együtt pedig egy közel 410 ezer fős közösséget alkotnak.
Vincze Loránt EP-képviselő, a FUEN elnöke felszólalásában kifejtette: történelmi tapasztalat, hogy fegyveres konfliktusok idején a kisebbségek, a kisebb csoportok a legsebezhetőbbek, nekik van a legtöbb veszítenivalójuk. A normalitáshoz való visszatérés után pedig ők lesznek az utolsók, akiknek rendeződik a helyzetük.
A politikus szerint Brüsszelben a háború továbbra is érzékeny és erős érzelmeket felszínre hozó téma - ami érthető, hiszen Európában ismét háború dúl, emberek halnak meg, városokat tesznek a földdel egyenlővé, milliók kényszerültek otthonuk, városuk, szülőföldjük elhagyására. A szimpátia és szolidaritás mellett azonban szerinte nagyon nehéz racionálisan beszélni arról, ami történik. Elmondta: arra kell felkészülni, hogy ez a háború még sokáig elhúzódik, folytatódik a rombolás, és az áldozatok száma is tovább fog nőni.
Ezzel együtt azonban nem lehet figyelmen kívül hagyni azokat a negatív változásokat Ukrajnában és az ukrán társadalomban, amelyeket a háborút megelőzően tapasztalni lehetett a nemzeti kisebbségekkel való bánásmód tekintetében.
„Az alkotmány megváltoztatása, amely kategorizálja a kisebbségeket, az anyanyelvi oktatás és a nyelvhasználat visszaszorítása, a választókerületek átszervezése mind olyan lépések voltak, amelyek miatt a kisebbségek úgy érezték, az ukrán állam ellenük irányuló intézkedéseket hoz. Kétségtelen, Ukrajnának az volt a szándéka, hogy csökkentse az orosz nyelvi és kulturális befolyást, sajnálatos, hogy mindez az évszázadok óta Ukrajnában élő kisebbségek rovására történt meg” – jelentette ki az EP -képviselő.
„Bízom benne, hogy ezután változni fog ez a hozzáállás. Nem tudok elképzelni egy olyan háború utáni rendezést, amelynek ne lenne része a nemzeti kisebbségek helyzete. Bármilyen megállapodásban kell lennie egy fejezetnek, amelyben Ukrajna elkötelezi magát, hogy a jövőben a kisebbségvédelmi politikák európai keretben fognak megszületni, betartva az általuk aláírt nemzetközi egyezményeket” – fogalmazott Vincze.
Az augusztus 25-28. között zajló, tizennyolcadik Pro Etnika Interkulturális Fesztivált az Ifjúsági Interetnikai Oktatási Központ szervezi az Etnikumközi Kapcsolatok Hivatalával és Maros Megye Tanácsával együttműködésben, a kulturális minisztérium anyagi támogatásával. A segesvári polgármesteri hivatal logisztikával támogatja a rendezvényt. A fesztivál egyik médiapartnere az Agerpres hírügynökség.
Mircea Geoană független államfőjelölt szerint Marcel Ciolacu miniszterelnök nyilatkozatai a választási kampányba bevont trollfarmokról hivatali visszaélésnek minősülnek.
Feljelentést akart tenni Diana Şoşoacă európai parlamenti képviselő csütörtökön a legfőbb ügyészségen az elnökjelöltségét elutasító öt alkotmánybíró ellen, de nem engedték be az épületbe, mert csütörtökönként nincs ügyfélfogadás az intézménynél.
Pénteken éjfélkor kezdődik és november 30-án reggel 7 óráig tart a parlamenti választások kampánya.
A Központi Választási Iroda (BEC) csütörtökön bejelentette, hogy 31 politikai párt és választói szövetség, valamint 19 nemzeti kisebbségi szövetség jelöltjeinek jelölése maradt végleges az idei parlamenti választásokra.
Az Országos Kiberbiztonsági Igazgatóságnak (DNSC) nincs tudomása arról, hogy Romániában a választások kimenetelét befolyásolni akaró, kibertámadásokat végrehajtó trollfarm működne” – jelentette ki az intézmény igazgatója a Geoană-botrányról.
Ha elnökké választják, nem kéri fel kormányalakításra aaz AUR miniszterelnök-jelöltjét, a PSD pedig nem köt koalíciót a szélsőséges párttal – ígérte meg Marcel Ciolacu miniszterelnök, a PSD elnöke és államfőjelöltje.
„Az állam a polgárt védje, ne az intézményeket!” – konkrét megoldásokkal mutatta be Kelemen Hunor, milyen változásra van szükség ahhoz, hogy az állam a polgárokat szolgálja, és ne a polgárok szolgálják az államot.
A PNL, a PSD és az USR szavazói szerint a Demokrata Párt elnökjelöltje, Kamala Harris jobb barátja lenne Romániának, míg George Simion és az AUR szavazótábora a republikánusok jelöltjét, Donald Trumpot preferálja – derül ki az INSCOP felméréséből.
Több mint tízezer ukrán állampolgár lépte át idén illegálisan Románia északi határát, ami nagyságrendileg háromszorosa a tavalyi év azonos időszakában feljegyzett adatnak.
Több mint 180 mozit, színházat és koncerttermet ellenőrzött október 7. és 11. között az Országos Fogyasztóvédelmi Hatóság (ANPC), és 36 bírságot rótt ki több mint 272 ezer lej értékben.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!