Fotó: Ifj. Haáz Sándor
szakítani kell azzal a nézettel, amely szerint az anyaország az „adakozó”, a külhoni magyar közösségek pedig a „támogatottak”, ez utóbbiak ugyanis most egyenrangú partnerek, kiszámíthatóvá kell tenni az együttműködést.
Kijelentését azzal támasztotta alá, hogy Románia EU-csatlakozásával teljesen új történelmi helyzetet teremtett, s ez a támogatásnak és az együttműködésnek új lehetőségeit nyitja meg. „Nagy figyelmet kell most szentelni arra, hogyan tudjuk bevonni az uniós forrásokat a nemzetpolitikába. Főleg arról van szó, hogy miként lehet európai pénzeket felhasználni a magyarok lakta régiókban útépítés, környezetvédelem vagy bármilyen infrastrukturális beruházás finanszírozásához” – emelte ki. Szerinte Románia európai uniós csatlakozása után úgy lehet versenyképessé tenni a magyar közösségeket, ha az együttműködésbe sikerül bevonni európai forrásokat is. Gémesi szerint meg kell találni azokat az intézményeket, amelyek az egyes magyar közösségek élete szempontjából meghatározóak. „Úgy kell finanszírozni ezeket, hogy ne kelljen minden évben újra pályázni, alkut kötni, hanem váljon kiszámíthatóvá az a támogatás, legyen látható íve” – hangoztatta, ilyen intézménynek nevezve például a Sapientia – Erdélyi Magyar Tudományegyetemet.
Markó Béla RMDSZ-elnök tusnádfürdői beszédében az „Erdélyt vissza az erdélyieknek!” jelszót járta körül. A politikus úgy véli, Erdély sorsát nem Bukarestben, a központi politika szintjén kell eldönteni, hanem az erdélyieknek kell azt befolyásolniuk. „Ma már bátran, de másképpen kell megfogalmazni az egykori irredentának minősülő jelszót: Erdélyt vissza! Természetesen ma már más tartalommal kell megtölteni ezt a jelszót, úgy változtatva meg, hogy Erdélyt vissza kell adni az ott élő románoknak, magyaroknak, németeknek és más nemzetiségűeknek” – emelte ki Markó, aki szerint Erdély még mindig nem az erdélyieké, az ott élőknek ezért együttesen kell megfogalmazniuk közös céljaikat. Az RMDSZ elnöke megismételte korábbi, a szövetség kongresszusán hangoztatott kijelentését, miszerint Erdélyt keleti Svájccá kellene változtatni, vagyis olyan régióvá, ahol partnerként létezhetnének együtt az ott élő népek, közösségek. Felhívta a figyelmet arra, hogy a mai közéletben sokan fogalmazzák meg a dilemmát, miszerint a „modernizáció” vagy a „hagyományőrzés” útját kell-e követnie a romániai magyarságnak. A politikus szerint hamis dilemmáról van szó, vagyis nem áll egymással ellentétben a nemzeti identitás megőrzése a gyors léptékű korszerűsödéssel.
Természetvédelem és beruházások
„A verespataki bányaprojekt engedélyezési folyamata várhatóan a nyár végén vagy ősszel lezárulhat” – jelentette ki előadásában Korodi Attila környezetvédelmi miniszter. Emlékeztetett, a számos „kritikus elemet” tartalmazó aranykitermelési projekt elemzése most zajlik a kormány tárcaközi bizottságában. Ez a testület hivatott megvizsgálni azokat a válaszokat, amelyeket az aranybányászatot tervező Roşia Montana Gold Corporation (RMGC) vállalat adott a közmeghallgatásokon megfogalmazott kérdésekre és kifogásokra. A beruházó csak ezt követően kaphat választ a kitermelési engedélyre vonatkozó kérése ügyében. A tárcavezető tartózkodott attól, hogy környezetvédelmi miniszteri minőségében véleményt mondjon az RMGC tervéről. Ám nemes célkitűzésnek nevezte a ciántechnológia betiltását célzó törvénytervezetet. Elismerte ugyanakkor, hogy nem olyan egyszerű betiltani a ciántechnológiát egy olyan országban, amely történelmi hagyományokra visszatekintő bányászattal rendelkezik. A törvénytervezet a szenátusban többségi szavazatot kapott ugyan, de az ülésen nem volt meg a döntőképes létszám. Korodi kifejezte aggodalmát amiatt, hogy esetleg a képviselőházban is sokan tudatosan maradhatnak távol a szavazástól, mert szerinte a törvényhozók nagy része nem meri nyíltan felvállalni, hogy nem támogatja a ciántechnológiát betiltó kezdeményezést. „Mindez azonban a verespataki terv engedélyezési folyamatára csak akkor lesz hatással, ha az említett törvény idejében, azaz az engedélyezési folyamat lezárása előtt megszületik” – mondta Korodi Attila. Kitért a természetvédelem és az infrastrukturális beruházások közt fellépő konfliktusokra, példaként hozva fel a „Băsescu útként” elhíresült 66-os utat, amely a Retyezát Nemzeti Parkon is áthaladna. Az út megépítéséről Traian Băsescu államelnök határozott még 1999-ben, szállítási miniszterként, azonban a környezetvédelmi tárca az elmúlt héten leállíttatta a munkálatokat. „Noha természetvédelmi kérdés egy nemzeti park területén országutat építeni, Băsescu beperelte a minisztériumot. Mindezek az események elég visszásnak tűnnek, tekintve azt a 30 milliárd eurós támogatást, melyet Románia az Uniótól kap, hogy EU-konform infrastruktúrát építsen ki” – összegzett Korodi.
A legsikeresebb tábor
Összegzésképpen Borboly Csaba Miért-elnök tegnap a legsikeresebb EU-tábornak kiáltotta ki a rendezvényt. Kijelentését azzal támasztotta alá, hogy az immár negyedik alkalommal megszervezett eseményen szinte ugrásszerűen megnőtt a részvételi arány, elérve a 370 táborlakót, valamint ez volt az első olyan tábor, amelyet nem veszteséggel zártak, hanem belefértek a 140 ezer lejes költségvetésbe. Negatívumként könyvelte el azonban az európai parlamenti képviselők távolmaradását, valamint a trabantos gyorsulási verseny elmaradását. A záróbeszélgetésen Bodor László, a tábor főszervezője kijelentette, a rendezvény elindult egy olyan úton, amely a szakmaiság felé tart.
Daniel David oktatási miniszter, pszichológiaprofesszor, a kolozsvári Babeş-Bolyai Tudományegyetem korábbi rektora arról beszélt, hogyan lehet meggyőzni a romániai állampolgárokat arról, hogy a szélsőségesség nem megoldás.
A Központi Választási Iroda (BEC) csütörtökön bejelentette, hogy három közvélemény-kutató céget akkreditáltak a megismételt elnökválasztás vasárnapi második fordulójának exit poll felméréseinek elvégzésére.
Az RMDSZ-es tárcavezető videóüzenetben reagált a Románok egyesüléséért Szövetség (AUR) államfőjelöltjének, George Simionnak arra a kijelentésére, amely szerint Románia eleshet az európai uniós alapoktól.
Románia azért kényszerült a tavalyi elnökválasztás érvénytelenítésére, mert nem vezette be az EU digitális szolgáltatásokról szóló rendelete szerinti felügyeleti mechanizmust – jelentette ki Vasile Dâncu európai parlamenti képviselő.
Versenyvizsgát hirdet az Országos Egészségbiztosító Pénztár (CNAS) három meghatározott idejű IT-szakértői állás betöltésére; a felajánlott bruttó fizetés összege az országos bruttó átlagbér ötszöröse: 43 100 lej.
Háromnyelvű – magyar, román és romani nyelvű – felhívást tett közzé a magyarországi Roma Parlament (Roma Parliament - Civil Rights Movement of Hungary).
Az év első három hónapjában több mint 240 ember vesztette életét közúti balesetben, és több mint 500-an kerültek kórházba – tájékoztatott csütörtökön a Facebook-oldalán Cătălin Predoiu belügyminiszter.
Nicușor Dan, Bukarest függetlenként induló főpolgármestere nyerheti meg a megismételt elnökválasztás vasárnapi második fordulóját a legfrissebb felmérés szerint.
Fokozódik a légköri instabilitás, kiadós záporok és zivatarok várhatók csütörtökön Máramarosban, a Partiumban, a Bánságban, Erdély nagy részén és a hegyekben – derül ki az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) sárga, vagyis elsőfokú figyelmeztetéséből.
Bár Călin Georgescu, a tavalyi, érvénytelenített elnökválasztás első fordulóját megnyerő jelölt nem mondta ki egyértelműen, hogy elfogadná a miniszterelnöki tisztséget, arra engedett következtetni, hogy nem utasítaná el a felkérést.