2012. augusztus 23., 13:422012. augusztus 23., 13:42
Ekkor olvassák majd fel az államfő leváltását célzó népszavazás érvénytelenítéséről hozott alkotmánybírósági döntést, így addig még a liberális Crin Antonescu marad az ideiglenes elnök. Valeriu Zgonea, az alsóház szociáldemokrata elnöke elmondta, azért nem támogatták a pénteki időpontot, mert a parlament számára még tart a nyári szünet, és számos törvényhozó külföldön tölti szabadságát. Azt azonban valamennyi párt vállalta, hogy hétfőre mozgósítja honatyáit.
Az ügy hátterében azonban az áll, hogy a Szociálliberális Unió (USL) képtelen belenyugodni a számára kudarccal végződött referendum végeredményébe, és ott igyekszik „keresztbetenni” Băsescunak, ahol tud. Eugen Nicolăescu, a liberális párt (PNL) alelnöke kerek perec kimondta: addig bojkottálják az államfő visszatérését, amíg az igazságügy-miniszteri posztra jelölt Mona Pivnicerut „elengedi” a Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanács (CSM). Nos, a kvórum hiánya miatti szerdai sikertelen próbálkozás után mindez csütörtökön meg is történt, a bírói testület elfogadta Pivnicerunak a legfelsőbb bíróság kötelékéből és a CSM-ből történő lemondását. Crin Antonescu rögvest alá is írta a Băsescuval korábban többször is összeszólalkozó Pivniceru igazságügy-miniszterré történt kinevezését, aki le is tette a hivatali esküt.
Közben a román alkotmánybíróság csütörtökön újabb felhívást intézett a legfőbb közjogi méltóságokhoz és a politikai osztályhoz, hogy vessen véget a taláros testületet ért támadásoknak és lejárató kampánynak. A bukaresti alkotmánybírák azért kerültek a hatalom – és elsősorban Crin Antonescu – kereszttüzébe, mert érvénytelenítették a referendumot; az ideiglenes elnök többek között politikai komisszároknak nevezte az alkotmánybírákat, és közölte, a testület „politikamentesítése” érdekében a kormány hamarosan változtat kinevezési eljárásukon. A talárosok emlékeztetnek: igazságügyi jelentésében az Európai Bizottság már többször aggodalmának adott hangot a testületet ért támadásokkal szemben. Amúgy a népszavazásról hozott döntés kapcsán nézeteltérés alakult ki az alkotmánybíróság tagjai között is: Aspazia Cojocaru – aki ellen a kormányhoz hű média, elsősorban az Antena3 hírtévé durva lejárató hadjáratot indított – perrel fenyegette meg kollégáját, Ion Predescut amiatt, hogy utóbbi feltárta, Cojocaru a referendum érvénytelenítésére szavazott.
Ezzel egy időben egy tévéinterjúban Laura Codruţa Kövesi főügyész (portrénkon) is sérelmezte, hogy kormánypárti politikusok a népszavazáson elkövetett csalásokat kivizsgáló ügyészek ellen lázították a lakosságot. „Nem tartom természetesnek, hogy többen nyilvánosan hangoztatták: isten óvja meg az ügyészeket, ha az emberek haragjával fognak szembesülni. Miért, mert eleget tesznek a kötelességüknek?” – nyilatkozta a Realitatea hírtelevíziónak adott interjúban a főügyész, a közvádlókra tett súlyos nyomásgyakorlásnak nevezve a kormánypártok képviselőitől származó kijelentéseket. Kövesi leszögezte, 2006-ban elnyert mandátuma óta sohasem hívta fel egyetlen politikus vagy közméltóság sem, hogy induljon-e vagy sem eljárás bizonyos ügyekben, de ha ilyen jellegű befolyásolási kísérletek érik, azonnal nyilvánosságra hozza.
A főügyész Mona Pivniceru kinevezése kapcsán elmondta, legfőbb elvárása az új igazságügy-miniszterrel szemben, hogy biztosítsa az ügyészek függetlenségét, és hogy ne módosítsa a közvádlók és bírák jogállását. Különben a július 29-ei referendum kapcsán elindított vizsgálatok során a nyomozók százával bukkantak olyan esetekre a választási listákon, hogy egy személy többször is leadta szavazatát, és mások írtak alá helyette. Sok esetben hiányzik a szavazólapokról a választók személyi száma, ugyanakkor a félezer dosszié többségében annak kapcsán folyik eljárás, hogy sokakat megakadályoztak választójoga gyakorlásában vagy kenőpénzzel „biztatták” az embereket, hogy járuljanak az urnák elé.
Tanúként hallgatták ki az egyik ügyben például Horea Uioreanut, a Kolozs megyei önkormányzat liberális elnökét is, miután az ügyészség azzal gyanúsítja Corneliu Dobriţoiu védelmi miniszter fogadott fiát, hogy számos közép-erdélyi megyében a liberális párt logisztikája bevonásával, szervezett bűnbandák közreműködésével vitette szavazni a választópolgárokat.
Daniel David oktatási miniszter, pszichológiaprofesszor, a kolozsvári Babeş-Bolyai Tudományegyetem korábbi rektora arról beszélt, hogyan lehet meggyőzni a romániai állampolgárokat arról, hogy a szélsőségesség nem megoldás.
A Központi Választási Iroda (BEC) csütörtökön bejelentette, hogy három közvélemény-kutató céget akkreditáltak a megismételt elnökválasztás vasárnapi második fordulójának exit poll felméréseinek elvégzésére.
Az RMDSZ-es tárcavezető videóüzenetben reagált a Románok egyesüléséért Szövetség (AUR) államfőjelöltjének, George Simionnak arra a kijelentésére, amely szerint Románia eleshet az európai uniós alapoktól.
Románia azért kényszerült a tavalyi elnökválasztás érvénytelenítésére, mert nem vezette be az EU digitális szolgáltatásokról szóló rendelete szerinti felügyeleti mechanizmust – jelentette ki Vasile Dâncu európai parlamenti képviselő.
Versenyvizsgát hirdet az Országos Egészségbiztosító Pénztár (CNAS) három meghatározott idejű IT-szakértői állás betöltésére; a felajánlott bruttó fizetés összege az országos bruttó átlagbér ötszöröse: 43 100 lej.
Háromnyelvű – magyar, román és romani nyelvű – felhívást tett közzé a magyarországi Roma Parlament (Roma Parliament - Civil Rights Movement of Hungary).
Az év első három hónapjában több mint 240 ember vesztette életét közúti balesetben, és több mint 500-an kerültek kórházba – tájékoztatott csütörtökön a Facebook-oldalán Cătălin Predoiu belügyminiszter.
Nicușor Dan, Bukarest függetlenként induló főpolgármestere nyerheti meg a megismételt elnökválasztás vasárnapi második fordulóját a legfrissebb felmérés szerint.
Fokozódik a légköri instabilitás, kiadós záporok és zivatarok várhatók csütörtökön Máramarosban, a Partiumban, a Bánságban, Erdély nagy részén és a hegyekben – derül ki az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) sárga, vagyis elsőfokú figyelmeztetéséből.
Bár Călin Georgescu, a tavalyi, érvénytelenített elnökválasztás első fordulóját megnyerő jelölt nem mondta ki egyértelműen, hogy elfogadná a miniszterelnöki tisztséget, arra engedett következtetni, hogy nem utasítaná el a felkérést.