Még nincs vége a számolgatásnak. A hivatalos mandátumelosztásra vár az RMDSZ is (archív felvétel/illusztráció)
Fotó: Beliczay László
Krassó-Szörény és Kovászna megyében egy-egy képviselői, Szilágy megyében pedig egy szenátori mandátumot szerzett a december 6-ai parlamenti választáson az RMDSZ ama befutónak számító helyek között, amelyek esetében előre képtelenség megjósolni a pontos választókerületet. Ugyanakkor az RMDSZ Brassó és Konstanca megyei szervezetének sem lesz parlamenti képviselete a következő négy évben.
2020. december 13., 18:052020. december 13., 18:05
2020. december 13., 18:372020. december 13., 18:37
Közzétette szombaton a Központi Választási Iroda (BEC) az idei törvényhozási megmérettetésnek az óvások elbírálása utáni, végleges eredményét, előrebocsátva: a következő napokban sor kerül a mandátumok kiosztására is. A megyei pártlistás arányos választási rendszernek betudhatóan a végeredmény kihirdetése előtt csak az ötszázalékos parlamenti küszöböt átlépett politikai alakulatok által megszerzett képviselői és szenátori mandátumok számát lehet tudni, a pontos megyei/választókerületi lebontás azonban még nem ismert.
Ezeket a mandátumokat bonyolult matematikai számítások alapján osztják szét a parlamenti képviselettel rendelkező pártok között, amelyek így valamivel több parlamenti helyhez jutnak, mint amennyi a szavazatarányuk alapján járna nekik. (A romániai választási rendszer furcsa sajátossága, hogy egy párt kevesebb mandátumhoz jut abban a választókerületben, amelyikben sok szavazatot sikerült begyűjtenie, ezt a mandátumot pedig ott kapja meg a visszaosztás alapján, ahol kevésbé ért el jó eredményt).
Megfeneklettek a koalíciós tárgyalások Bukarestben a kormányzásra készülő jobbközép pártok között, miután nem sikerült megállapodni a közös miniszterelnök-jelölt személyéről. Ennek nyomán megtörténhet, hogy az államfő által hétfőre összehívott konzultáción három kormányfőjelölttel rukkol
Benedek Zakariás, az RMDSZ képviselőházi frakcióvezetője a Krónikának elmondta, a végleges választási eredmény kihirdetéséig, a mandátumok elosztásáig még számos variáns lehetséges,
Az RMDSZ parlamenti helyeinek száma változatlan maradt az idei választáson: továbbra is 21 képviselővel és 9 szenátorral rendelkezik. A várakozásoknak megfelelően a szövetség Hargita megyében begyűjtötte az összes mandátumot: az öt képviselői (Kelemen Hunor, Hajdu Gábor, Bende Sándor, Ladányi László Zsolt, Zakariás Zoltán, utóbbi az EMSZ-szel kötött összefogás alapján) és a két szenátori (Tánczos Barna, Antal Lóránt) helyet.
Maros megyében két szenátori (Császár Károly, Novák Csaba Zoltán) és három képviselői (Kolcsár Károly, Csép Andrea Éva, Kulcsár Terza József, utóbbi szintén az EMSZ-szel kötött megállapodás révén) mandátum az RMDSZ-é. Arad megyében Faragó Péter képviselő maradt, Kolozs megyében Csoma Botond képviselő, László Attila szenátor, Biharban Cseke Attila szenátor, valamint Biró Rozália és Szabó Ödön képviselő folytatja, Szatmárban pedig a létszám tekintetében szintén nincs változás: Turos Lóránd szenátor mellett Magyar Lóránd és Nagy Szabolcs képviselő jutott a parlamentbe, itt az utóbbi politikus újonc lesz.
Máramaros megyében Apjok Norbert képviselő folytatja, akárcsak Seres Dénes Szilágy megyében,
Kovászna megyében ugyanakkor a jelenlegi három képviselői helyhez képest négyhez jutott a szövetség (Miklós Zoltán, Könczei Csaba, Benedek Zakariás, Gál Károly), erre még nem volt példa Háromszéken, szenátora pedig továbbra is egy marad az alakulatnak, Fejér László Ödön személyében, a listán második Benkő Erika eddigi parlamenti képviselőnek nem sikerül átülnie a felsőházba.
Tamás Sándor háromszéki tanácselnök, az RMDSZ megyei szervezetének vezetője szerint Erdővidéknek 90 év elteltével most lesz ismét parlamenti képviselője Gál Károly által. Parlamenti képviselet nélkül marad a Brassó megyei magyarság, akárcsak a sokkal kisebb lélekszámú Konstanca megyei is, ahol négy évvel ezelőtt Antal István János ugyancsak a rendszer kiszámíthatatlansága, a visszaosztás nyomán jutott mandátumhoz.
Tizenhét voks hiányzott egy független képviselőjelöltnek
A Központi Választási Iroda (BEC) által közölt végleges eredmények alapján a román Szociáldemokrata Párt (PSD) szenátorjelöltjeire 1 732 289 érvényes szavazatot adtak le december 6-án, képviselőjelöltjeire pedig 1 705 786-ot. A Nemzeti Liberális Párt (PNL) szenátorjelöltjeire 1 511 227-en, képviselőjelöltjeire 1 486 402-en voksoltak. A harmadik helyen az USR-PLUS Szövetség áll, amelynek szenátorjelöltjei 936 864, képviselőjelöltjei 906 965 szavazatot kaptak. A Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) szenátorjelöltjeire 541 938, képviselőjelöltjeire 541 938 érvényes voks gyűlt össze. Az RMDSZ szenátusi jelöltlistájára 348 262 szavazatot adtak le, a képviselőházi jelöltlistájára pedig 339 030-at. Nem jutott be a bukaresti törvényhozásba a PMP és a Pro Románia, ugyanakkor mindössze 17 szavazat hiányzott ahhoz, hogy képviselői mandátumot szerezzen a függetlenként induló Valeriu Nicolae, akire 16 343-an voksoltak.
Ilie Bolojan kijelentette, hogy a deficitcsökkentő intézkedések hatálybalépése után a végleges állású tanárok nem veszítik el a munkahelyüket, nem csökken a fizetésük, és nem szűnnek meg az ösztöndíjak sem.
A kormány felelősséget vállalt hétfőn a bukaresti parlamentben a számos megszorítást tartalmazó deficitcsökkentő intézkedéscsomagért.
A megszorító intézkedések ellen tiltakoztak hétfőn a parlament melletti Izvor parkban a tanügyi és az egészségügyi alkalmazottak szakszervezetei.
A Declic Közösség hétfőn felszólította a kormányt, hogy a pártszubvenciók csökkentését építse be a deficitcsökkentő intézkedésekről szóló törvénytervezetbe, amelyért hétfőn felelősséget vállal a parlamentben.
Nyílt levélben fordult a Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanács (CSM) Nicușor Danhoz, miután az államfő nem írta alá 51 bíró nyugdíjazásáról vagy kinevezéséről szóló elnöki rendeletet.
Megkezdte a három ellenzéki párt a bizalmatlansági indítványhoz szükséges aláírások összegyűjtését, miután a kormány hétfőn felelősségvállalással akarja elfogadtatni a költségvetési hiány lefaragását célzó megszorító intézkedéseket.&
Alapfokon tizenhárom év három hónap szabadságvesztésre, valamint az áldozatoknak százezer eurónyi kártérítés kifizetésére ítélte kiskorú elleni nemi erőszak miatt az ügyben eljáró bíróság a „zsenimentorként” ismert férfit, Kristóf Lajost.
A Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) toronymagasan vezet a pártok támogatottsági versenyében – derül ki egy friss közvélemény-kutatásból.
Juhászra támadt a medve az Argeș megyei Berevoiești községhez tartozó hegyvidéki területen – közölte hétfőn a katasztrófavédelem.
A politikai pártok csak azokban az években részesülhetnek állami támogatásban, amelyekben Románia tartani tudja a vállalt költségvetési hiánycélt – erről szóló módosító javaslatot nyújtott be az Országos Szakszervezeti Tömb (BNS).
szóljon hozzá!