Még nincs vége a számolgatásnak. A hivatalos mandátumelosztásra vár az RMDSZ is (archív felvétel/illusztráció)
Fotó: Beliczay László
Krassó-Szörény és Kovászna megyében egy-egy képviselői, Szilágy megyében pedig egy szenátori mandátumot szerzett a december 6-ai parlamenti választáson az RMDSZ ama befutónak számító helyek között, amelyek esetében előre képtelenség megjósolni a pontos választókerületet. Ugyanakkor az RMDSZ Brassó és Konstanca megyei szervezetének sem lesz parlamenti képviselete a következő négy évben.
2020. december 13., 18:052020. december 13., 18:05
2020. december 13., 18:372020. december 13., 18:37
Közzétette szombaton a Központi Választási Iroda (BEC) az idei törvényhozási megmérettetésnek az óvások elbírálása utáni, végleges eredményét, előrebocsátva: a következő napokban sor kerül a mandátumok kiosztására is. A megyei pártlistás arányos választási rendszernek betudhatóan a végeredmény kihirdetése előtt csak az ötszázalékos parlamenti küszöböt átlépett politikai alakulatok által megszerzett képviselői és szenátori mandátumok számát lehet tudni, a pontos megyei/választókerületi lebontás azonban még nem ismert.
Ezeket a mandátumokat bonyolult matematikai számítások alapján osztják szét a parlamenti képviselettel rendelkező pártok között, amelyek így valamivel több parlamenti helyhez jutnak, mint amennyi a szavazatarányuk alapján járna nekik. (A romániai választási rendszer furcsa sajátossága, hogy egy párt kevesebb mandátumhoz jut abban a választókerületben, amelyikben sok szavazatot sikerült begyűjtenie, ezt a mandátumot pedig ott kapja meg a visszaosztás alapján, ahol kevésbé ért el jó eredményt).
Megfeneklettek a koalíciós tárgyalások Bukarestben a kormányzásra készülő jobbközép pártok között, miután nem sikerült megállapodni a közös miniszterelnök-jelölt személyéről. Ennek nyomán megtörténhet, hogy az államfő által hétfőre összehívott konzultáción három kormányfőjelölttel rukkol
Benedek Zakariás, az RMDSZ képviselőházi frakcióvezetője a Krónikának elmondta, a végleges választási eredmény kihirdetéséig, a mandátumok elosztásáig még számos variáns lehetséges,
Az RMDSZ parlamenti helyeinek száma változatlan maradt az idei választáson: továbbra is 21 képviselővel és 9 szenátorral rendelkezik. A várakozásoknak megfelelően a szövetség Hargita megyében begyűjtötte az összes mandátumot: az öt képviselői (Kelemen Hunor, Hajdu Gábor, Bende Sándor, Ladányi László Zsolt, Zakariás Zoltán, utóbbi az EMSZ-szel kötött összefogás alapján) és a két szenátori (Tánczos Barna, Antal Lóránt) helyet.
Maros megyében két szenátori (Császár Károly, Novák Csaba Zoltán) és három képviselői (Kolcsár Károly, Csép Andrea Éva, Kulcsár Terza József, utóbbi szintén az EMSZ-szel kötött megállapodás révén) mandátum az RMDSZ-é. Arad megyében Faragó Péter képviselő maradt, Kolozs megyében Csoma Botond képviselő, László Attila szenátor, Biharban Cseke Attila szenátor, valamint Biró Rozália és Szabó Ödön képviselő folytatja, Szatmárban pedig a létszám tekintetében szintén nincs változás: Turos Lóránd szenátor mellett Magyar Lóránd és Nagy Szabolcs képviselő jutott a parlamentbe, itt az utóbbi politikus újonc lesz.
Máramaros megyében Apjok Norbert képviselő folytatja, akárcsak Seres Dénes Szilágy megyében,
Kovászna megyében ugyanakkor a jelenlegi három képviselői helyhez képest négyhez jutott a szövetség (Miklós Zoltán, Könczei Csaba, Benedek Zakariás, Gál Károly), erre még nem volt példa Háromszéken, szenátora pedig továbbra is egy marad az alakulatnak, Fejér László Ödön személyében, a listán második Benkő Erika eddigi parlamenti képviselőnek nem sikerül átülnie a felsőházba.
Tamás Sándor háromszéki tanácselnök, az RMDSZ megyei szervezetének vezetője szerint Erdővidéknek 90 év elteltével most lesz ismét parlamenti képviselője Gál Károly által. Parlamenti képviselet nélkül marad a Brassó megyei magyarság, akárcsak a sokkal kisebb lélekszámú Konstanca megyei is, ahol négy évvel ezelőtt Antal István János ugyancsak a rendszer kiszámíthatatlansága, a visszaosztás nyomán jutott mandátumhoz.
Tizenhét voks hiányzott egy független képviselőjelöltnek
A Központi Választási Iroda (BEC) által közölt végleges eredmények alapján a román Szociáldemokrata Párt (PSD) szenátorjelöltjeire 1 732 289 érvényes szavazatot adtak le december 6-án, képviselőjelöltjeire pedig 1 705 786-ot. A Nemzeti Liberális Párt (PNL) szenátorjelöltjeire 1 511 227-en, képviselőjelöltjeire 1 486 402-en voksoltak. A harmadik helyen az USR-PLUS Szövetség áll, amelynek szenátorjelöltjei 936 864, képviselőjelöltjei 906 965 szavazatot kaptak. A Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) szenátorjelöltjeire 541 938, képviselőjelöltjeire 541 938 érvényes voks gyűlt össze. Az RMDSZ szenátusi jelöltlistájára 348 262 szavazatot adtak le, a képviselőházi jelöltlistájára pedig 339 030-at. Nem jutott be a bukaresti törvényhozásba a PMP és a Pro Románia, ugyanakkor mindössze 17 szavazat hiányzott ahhoz, hogy képviselői mandátumot szerezzen a függetlenként induló Valeriu Nicolae, akire 16 343-an voksoltak.
A román és az ukrán nép közötti szilárd kapcsolatok újbóli megerősítésének nevezte pénteken Luminița Odobescu külügyminiszter, hogy Bukarestben tartják értekezletüket az Ukránok Világkongresszusának vezetői.
Őrizetbe vettek 24 órára egy 62 éves bukaresti tanárt, akit azzal gyanúsítanak, hogy viszonya volt egy kiskorú diáklánnyal.
A bukaresti Sfântul Pantelimon kórháznál elrendelt vizsgálat az első eredmények szerint nem tárt fel olyan adatokat, amelyek az intenzív osztályon elhunyt betegek félrekezelésére utalnának – nyilatkozta Bogdan Socea, az egészségügyi intézmény menedzsere.
Márciusban Románia 2070 tartózkodási engedélyt adott ki az ukrajnai háború elől menekülő, ideiglenes védelemben részesülő külföldiek számára, az ilyen jogcímen kiállított dokumentumok száma 2022. március 18. óta elérte az 158 112-t.
Hat hónap felfüggesztett börtönbüntetésre ítélte pénteken a mangaliai bíróság Monica Macovei volt igazságügyi minisztert gondatlanságból elkövetett testi sértés miatt.
Labdába sem rúghatnának a bukaresti kormánykoalíciót alkotó pártok, a Szociáldemokrata Párt (PSD) és a Nemzeti Liberális Párt (PNL) elnökei, ha elindulnának az idei államfőválasztáson – derül ki egy friss felmérésből.
Romániának a magas infláció okozta költségvetési problémái, illetve külső okok miatt nem sikerült tavaly év végéig a védelemre előirányzott (a GDP 2,5 százalékát kitevő) teljes összeget elköltenie – mutatott rá Klaus Iohannis államfő csütörtökön.
Csak a gyakori, illetve karantént igénylő betegségekben szenvedőknek és a betegség miatt 25 százalékkal csökkentett munkaidőben dolgozó alkalmazottaknak kell majd 10 százalékos egészségügyi szolgáltatási járulékot (CASS) fizetniük.
Klaus Iohannis államfő csütörtökön Vilniusban a sajtónak elmondta, hogy a Három Tenger Kezdeményezés csúcstalálkozójának keretében NATO-val kapcsolatos kérdésekről a főtitkári posztra való bejelentkezéséről is tárgyalt.
A romániaiak fele inkább jónak, 13 százaléka pedig nagyon rossznak tartja régiója jelenlegi gazdasági helyzetét – derül ki az Európai Bizottság csütörtökön közzétett Eurobarométer felméréséből.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!